Köpöczi Rózsa - Klemmné Németh Zsuzsa: Levelek Rómából. Szőnyi Zsuzsa és Triznya Mátyás levelei a Szőnyi és Triznya szűlökhöz 1919 - 1956 - PMMI - Ferenczy Múzeum kiadványai 34. (Szentendre, 2011)
1952
EZERKILENCSZAZOTVENKETTO végében van, sokkal csendesebb hely, itt van Axel Munthe7 villája, sőt mi több, itt lakik egy utcával arrébb Faruk, a kirúgott egyiptomi király is. Egy kis arab házban van a szobánk, a falusi építkezés teljesen görög, arab, meg mór hatás, a szobánk bolthajtású és előtte kis terasz van, minden fehérre meszelt. Két vénkisasszony a házigazda, rém kedvesek és szerencsére borzasztó tiszták, viszont a szobánkban tizenhét szentkép és három szenteltvíztartó van. De nagyon olcsón lakunk, amit itt megspórolunk, azt elköltjük kajára. A vendéglők borzasztó drágák, de nagyon jók és a bor nagyszerű. A szőlő olyan isteni finom, hogy ehhez hasonlót még nem ettünk, úgy látszik, a vulkanikus talaj teszi ezt. Minden nap egy kilót megeszünk. Reggel mindig lemegyünk a strandra, ez elég komplikált, mert a kanyargós utakon kis autóbuszok közlekednek, ezzel megyünk Capriba és onnan egy kis lépcsőn le a Marina Piccolába. Itt végig a parton színes kabinok, vendéglők, bárok, rengeteg ember, vitorlások, a legkülönfélébb úszóalkalmatosságok, piros felfújható gumimatracok stb. vannak. Mi találtunk magunknak egy magánteraszt, itt alig van ember, mert azt hiszik, hogy ez sokba kerül. Van egy ombrellánk /ernyő/ és két nyugágy, meg asztal, szóval itt egész be lehet rendezkedni. Eddig még nem fedeztük fel, hogy itt fizetni kell, mert soha senki nem kért egy vasat se, rajtunk kívül még 2-3 família szokott ott lenni. Innen gyönyörű kilátás nyílik az egész öbölre, a víz egész hihetetlen tiszta, kék, az ember mélyen is látja a tenger fenekét. Nagyon kellemes fürödni, nem hullámzik víz és nagyon jó, se meleg, se hideg. Két nap alatt úgy lesültünk, mint a többi nyaraló, akik már hetek óta itt vannak. Ebédet néha viszünk magunkkal, itthon előkészített szendvicseket. Néha ott ebédelünk egy ebédlőben a tengerparton. Folytatás Rómában 19-én. Tegnapelőtt este értünk vissza, most folytatom a leírást ott, ahol abbahagytam. Akik nekünk a szobát szerezték, prof. Milaniék nagyon kedves, szimpatikus házaspár, főleg a férfi, ő többször jött sétálni velünk. Párszor meghívtak, ők is egy szobát vettek ki egy magánházban. Matyi találkozott egy csomó filmessel, fantasztikus, hogy mennyi ismerőse van, én csak bámultam. Különböző rendezők és stúdiótulajok üdvözölték őt, az egyik meg is hívott minket a villájába, de ez később jön. Csütörtökön és pénteken egész nap a strandon voltunk, úgy öt felé mentünk csak fel Capriba. Pénteken megnéztük a Certosát, ez egy kolostor a tenger felett, egy kiugró sziklára építve, gyönyörű kilátás van. A tenger Capri szigete körül mindenütt borzasztó mély, kivéve a strandon, ezért van olyan gyönyörű sötétkék színe. A strandon meg teljesen átlátszik a fenék, nagy, gömbölyű fehér kavicsok, felülről nézve ez gyönyörű. Pénteken este megérkezett Gyurka, mert ő Nápolyba utazott és tekintve, hogy az közel van, gondolta, hogy meglátogat minket. A vénkisasszonyok adtak neki is egy kis szobát, elhozta a fényképezőgépét és csináltunk a strandon képeket, remélem, sikerültek. Szombat reggel a proffal elmentünk megnézni a Grotta Azzurrát, Anacapriból egy kis ösvényen lehet lemászni. A barlang előtt fantasztikus tömeg kis csónakokon és motoros jachtokon, akik mind arra várnak, hogy bemehessenek. A bejárat egy kis lyuk, 1,3 m magas és épp csak egy kis bárka fér be. A bejárat mellett áll a Capo, a bárkás szakszervezet főnöke, és ő irányítja a forgalmat. Végre mi is kaptunk egy bárkát, Gyurkát a fenekére ültették, hogy a fejét le ne vigye a szikla, és nagy nehezen ránk került a sor. De megérte a várakozást, ilyen hihetetlen dolgot még nem láttunk. A barlang nem túl nagy, teljes 7. Axel Munthe svéd származású orvos, állat- és természetbarát, aki villáját Capri szigetén építette fel. Önéletrajzi regénye a San Michele. 281
