Köpöczi Rózsa - Klemmné Németh Zsuzsa: Levelek Rómából. Szőnyi Zsuzsa és Triznya Mátyás levelei a Szőnyi és Triznya szűlökhöz 1919 - 1956 - PMMI - Ferenczy Múzeum kiadványai 34. (Szentendre, 2011)
1952
EZERKILENCSZAZÖTVENKETTŐ Ma délelőtt kis sétát tettem a városban és kirakatokat néztem, aminek mindig baljós következményei vannak. Vettem magamnak egy francia púdert, lelkiismeretem csillapítására Matyinak is vettem egy angol levendula kölnit, amit mindig használ és most elfogyott. Különféle maradék kiárusításokat is nézegettem, rengeteg helyes anyag van, de nekem igazán nincs szükségem semmire, mert annyi ruhám van, hogy alig fér be a szekrénybe. Majd egy új fürdőruhát fogok magamnak csinálni, mert abból sose árt, ha több van. Itt most a legnagyobb divatőrület a tíz centi széles öv, ami kívül-belül különböző színű, pl. kívül fekete, belül sárga, hogy kifordítva is lehessen viselni. Nekem nem tetszik, mert nagyon elvágja az alakot, minden nő úgy néz ki, mintha két részből lenne összerakva. Hát pá-pá, nagyon sokszor csókol Mindkettőtöket szeretettel Zsuzsátok, Matyi nevében is I4O. Róma, 1952. július 30. Édes Mamikám és Apu, most nagyon meg vagyok elégedve a postával, mert két levél érkezett Tőletek, amit 6-án és 14-én írt Anyu. Főleg a második okozott nagy örömet, mert kimerítően beszámol mindenről. Betyár kutyát már én is megszerettem és Buksi sok farkcsóválást küld neki. Nem hiszem, hogy összevesznének, ha ismernék egymást, mert Buksi csak a boxer kutyákat utálja és mivel Putzi is fehér, neki a fehér kutyák mind szimpatikusak. Okvetlen küldjétek fényképet Betyárról, de saját magatokról is csinálhatnátok megint. [...] Azóta remélem már megkaptátok az én különböző leveleimet, Nektek is írtam ugyanakkor egy lapot, mikor T. /Triznya/ Anyuéknak, hogy Matyi szerződését meghosszabbították. Ebben a hónapban annyit dolgoztak, mint még sose és ez a százalékot is nagyon fel fogja emelni. Sajnos nyaralásról most szó se lehet, csak ferragostóra megyünk el három napra. Ez augusztus közepén van és három nap szünet van mindenütt, de még talán az utcákat se seprik, úgy kihal minden. Gondolkoztunk nagyon, hogy hova menjünk. Tegnap este itt volt Sandro, és őt kérdeztük, hogy mit ajánl. Azt mondta, hogy rohanjunk ész nélkül Sienába, mert ott 16-án van a Palio s olyat úgyse láthatunk mindennap. Ez egyszer egy évben van, Siena utcáin felszedik az új kövezetei és előtűnik az 1200-ból való márványburkolat. Ezen rendeznek akkori kosztümökben egy lóversenyt, de ez a sienaiaknak halálos komoly dolog, mert például a győztest ötven rendőr rögtön elviszi, nehogy a többi versenyző agyonverhesse mérgében, hogy ők lemaradtak. Sandro azt mondja, hogy sehol nem lehet látni ehhez hasonlót és teljesen a középkorban érzi magát az ember. Megígérte, hogy foglaltat nekünk szobát, mert máris telt ház van, de neki egy ismerőse tud még szerezni. [...] Múlt szombaton Zsuzsához voltunk hívva bridzsezni Gyurkával együtt. Végre megkapta Zsuzsa azt a lakást, amire mostanáig várt, a Via Margutta műteremházaiban. Nagyon szimpatikus az egész, mert kertre nyílik, csak az a baj, hogy egyetlen kis szoba, a fürdőszobában csak tusoló van, mert kádnak már nem lenne hely, és a szoba is túl kicsi. Különben nagyon helyes, de Zsuzsa, szokásához híven máris panaszkodik, hogy nem tudja hová tenni a holmiját. V7
