Köpöczi Rózsa - Klemmné Németh Zsuzsa: Levelek Rómából. Szőnyi Zsuzsa és Triznya Mátyás levelei a Szőnyi és Triznya szűlökhöz 1919 - 1956 - PMMI - Ferenczy Múzeum kiadványai 34. (Szentendre, 2011)
1951
EZERKILENCSZÁZÖTVENEGY hanem őszintén megírja, hogy ha ő nem építész lenne, hanem bármily más foglalkozású, Párizsban maradt volna. Az ő szakmájával tényleg jól lehet keresni, de különben nincs semmi, mozin és rádión kívül semmi szórakozás, az ember szörnyethalhat az unalomtól. Már csak ezért is szeretnék, ha mi kimennénk, hogy hasonszőrű emberekkel legalább elbeszélgethessenek, de ennek dacára nem nagyon ajánlják és borzasztóan irigyelnek, hogy mi Rómában vagyunk. így most megbecsüljük jobban Rómát, tényleg itt egy vas nélkül is remekül lehet szórakozni. Múlt héten azálea ünnep volt, a Spanyol lépcsőt teljesen beborították azálea virágokkal cserépben, de olyan sűrűn, hogy csak egy hullámzó virágtenger látszott. Buksit is elvittük megnézni, ő nem nagyon élvezte, csak majdnem belerántott engem a Bernini kútba, mert megijedt a sok embertől. Buksi nagy fenevad, de irtó helyes, mi rettentően szeretjük. Ez nem szülői elfogultság, a barátaink is nagyon szeretik és a házból is küldenek neki időnkint csont csomagokat, amit ő köszönettel elropogtat. Voltunk megint pingpongozni, mindig rengeteget nevettünk és Matyi utána két napig izomlázas. Egyik nap Matyi fogadott a francia nővel, hogy be lehet-e látni az utcáról az ebédlőbe, miközben eszünk és nyitva van az ajtó? A nő azt mondta, hogy nem, Matyi igen. Ebéd után Matyi rögtön lerohant a kis gukkerral, mivel rövidlátó és az út másik felétől, a Teveréhez közel, felgukkerozott és integetett, hogy lát minket. A nő vesztett ezer lírát, rögtön megadta, s az én indítványomra este ezen a pénzen elmentünk moziba, abba, ahol eredeti nyelven adják a filmeket. Egy amerikai vígjátékot láttunk, sokat nevettünk. Gyurka egy hétig Ausztriában volt és tegnap jött meg, itt ebédelt nálunk. Vett egy nagyon guszta fényképezőgépet, Retina II Kodak, legmodernebb, mindjárt elkezdtünk vele vadul fényképezni. Matyi kitanulta öt perc alatt és mindent felírt, hogy hány másodperc stb. Gyurka itt is hagyta nálunk a gépet, úgy látszik, máris lemondott róla. [...] Vince írt egy levelet, egy szót se ír a kivándorlásról, csak biztat, hogy próbáljunk meg mindent itt, hogy állást szerezzünk, mert Angliában még rosszabb a helyzet. Moore még a múltkor azt mondta Matyinak, hogy ha Vince állást szerezni nem is tud, arra mindig számíthatunk, hogy pénzt ad, ha a mienk elfogy. Ez azért nagyon megnyugtató, bár Isten ments, hogy megint sor kerüljön rá. [...] Hát pá-pá, Apunak mellékelek egy pengét, nem tudom szükséged van-e rá, ha igen, még küldünk. Azonkívül a kért fényképeket is küldöm, kettőt is. Mindkettőtöket rengetegszer csókol szerető Zsuzsókátok Csau-csau Matyi n5-Róma, 1951. május 1. Édes Mamikám és Apu, most megint vannak reményeink, méghozzá sokkal komolyabb, mint eddig bármiféle ideiglenes szerződés, de nem akarunk semmit írni róla, nehogy előre örüljünk és aztán nem lesz belőle semmi. Majd ha eldől, hogy igen, vagy nem, akkor megírjuk részletesebben. Ha sikerülne, akkor Matyinak lenne egy végleges remek állása itt, bis zum rogyás, szóval túl szép még elképzelni is. 235
