Köpöczi Rózsa - Klemmné Németh Zsuzsa: Levelek Rómából. Szőnyi Zsuzsa és Triznya Mátyás levelei a Szőnyi és Triznya szűlökhöz 1919 - 1956 - PMMI - Ferenczy Múzeum kiadványai 34. (Szentendre, 2011)
1950
EZERKILENCSZAZOTVEN annyi idő alatt a negyedét se lehet megnézni. Csak egyszer egy hónapban, az utolsó szombat délelőtt lehet ingyen bemenni, de akkor annyian vannak, hogy semmit se lehet látni. [...] Most más újság, azt hiszem nincs, pá-pá, sokszor csókol Mindkettőtöket szeretettel Zsuzsa Apu, küldj egy Rigóhoz hasonló arcképet a fekete cicáról is. Mellékelek egy fényképet a San Paolóból, de nagyon hülyén nevetek rajta, az oszlopok jól látszanak. Kedves Apu, kösz szépen a rajzokat és a tanácsokat, nagyon jól jöttek, ha máskor is van időd és kedved, úgy máskor is írjál, bármiféle oktatást. Arra a mintababára nagyon is jól emlékszem, Zsuzsa már nézett is egyet valamelyik üzletben, kisebb, mint a Tied, de ugyanolyan tökéletes, 3.000 líra, szóval valószínűleg meg fogjuk venni. Ez a film, amiben most majd dolgozok, mindenféle csodákról és álmokról szól, amiket egy egyszerű szegény fiú lát egy milánói külvárosban; olyan „rongyszedők” a film hősei; azt hiszem nagyon szép, költői film lesz, ez a De Sica rém tehetséges mókus. És ezekhez a csodákhoz, meg álmokhoz (ezeket fogja a „trükkös” Ned Mann csinálni) kell majd nekem skicceket csinálni, és ehhez tényleg nagyon jó lesz ez a baba. Különben van nálunk most kölcsönben egy amerikai olyan gyorstalpaló rajzolni tanító könyve, ami egy nagy marhaság, viszont egyes dolgokat lehet belőle használni. Te mit ajánlasz, Apu, mivel csináljam őket? Fontos az szerintem (és az én érdekemben), hogy minél hatásosabbak legyenek a rajzok; én pittre gondoltam, de lehet, hogy végül is puha ceruzával fogom csinálni. Ma reggel voltam megint az Exselsiorban, beszéltem Mannel, utána meg az olasz producerrel, remélem jövő héten aláírhatom a szerződést, persze ezt majd rögtön megírjuk, milyen. Pá-pá, sok ölelés Matyi IO4. Róma, 1950. január 25. Édes Mamikdm és Apu, kösz a levelet és a mesék kezdetét, csak nagyon nehéz lesz lefordítani őket, mert olyan jellegzetes hangulatuk van. Ma délelőtt én megint fogorvosnál voltam. Matyi ezalatt elment Moore-hoz. Éppen az irodát rendezgette a titkárral, Matyi is segített nekik, és sokat nevettek. Közben Matyi meglátott egy gyönyörű naptárt, minden lapon egy nagy színes reprodukció. Éppen csak megnézte és azt mondta, hogy milyen szép, mire Moore rögtön nekiadta. Minden hétre egy reneszánsz festő van, kb. 20x30 cm-es reprodukciók, de gyönyörűek. Az egész egy papírkereten lóg, nagyon dekoratív, már fel is akasztottuk. Most egy Piero della Francesca van erre a hétre, de nem fogjuk letépni, hanem csak a napokat tépjük alul és eltesszük örökbe, mert olyan, mint egy szép album. Szombaton megnéztünk egy Gary Cooper-filmet, borzasztóan sajnáljuk, hogy Ti nem látjátok. [...] Nem is annyira a meséje a fontos, mint a szelleme és ahogy Gary Cooper játssza ezt az Apuhoz hasonló alakot.
