Köpöczi Rózsa - Klemmné Németh Zsuzsa: Levelek Rómából. Szőnyi Zsuzsa és Triznya Mátyás levelei a Szőnyi és Triznya szűlökhöz 1919 - 1956 - PMMI - Ferenczy Múzeum kiadványai 34. (Szentendre, 2011)

1950

EZERKILENCSZAZOTVEN

ember, úgy látszik híres a jó szívéről, mert többször húzták emiatt. Bocsánatot kért, hogy péntek este nem telefonált, de nem ért rá, nagyon sajnálta, hogy én nem vagyok ott az ebéden, de ő úgy tervezte, hogy egyre végeznek a filmesekkel és akkor telefonál nekem. Ennél remekebb és rendesebb embert még nem láttunk. О maga mindig úgy öltözik, mint egy tróger, a nyakkendője rendszerint félre van csúszva, de ezt nem direkt, mint „művész” csinálja, hanem nem érdekli. Az amerikai remek Teddy kabátban, a másik férfi is elegánsan, Vince felesége is egyszerűen, de jól öltözik. Matyi persze munkára volt öltözve az új kockás flanelingében. Ebéd után szólt az amerikainak, hogy adjon neki egy cigarettát, mert az övé elfogyott, az persze rögtön adott. Mikor felkeltek, Vince fizetett és vett Matyinak egy doboz Lucky Strike-ot. Hát nem angyal? Ilyen kis dolgokban is mindig segít és örömet akar szerezni. Ilyen ember nincs még egy, az biztos. És nekünk milyen mázlink van, hogy pont ő törődik velünk. Azt hittük, hogy a pénteki ebédeléssel be van fejezve a találkozás és mi itt már nem látjuk őt többet. Pedig kisült, hogy csak akkor kezdett igazán törődni velünk. Ma, vasárnap délután négyre Matyinak megint kellett tárgyalásra mennie, ugyanoda. Én most itthon írok és várom őt. Vince engem is kérdezett, hogy tudok-e skicceim, de én nem mertem azt mondani, hogy igen. Vince valószínűleg már holnap utazik vissza.

Ma délelőtt elmentünk a San Paolo fuori le Murába, olyan csodálatosan szép, nekünk jobban tetszik, mint a Szent Péter. Ragyogó napsütés volt kint és a napsugarak ferdén beestek a rengeteg oszlop közt a kiglancolt mozaikpadlóra. Éppen énekes nagy mise volt, a főoltárnál álltak a kórusok, egy része feketében, másik részben fehérben és olyan puhán, halkan énekeltek, hogy az embernek elállt a lélegzete, olyan gyönyörű volt. Hiába, nagyon tudnak rendezni ezek az olaszok. Az V. századból való mozaikok nagyon szépek, de főleg a főhajó tetszett nekünk az oszlopsorokkal, olyan levegős és hatalmas. Kimentünk a kolostorudvarra, Matyi egész megkettyent, én még emlékeztem rá, mert akkor is annyira tetszett. Az oszlopok „tutti differenti” /mind különböző/, közepén a kis kút és pálmák, elvittük a fényképezőgépet és csináltunk egy pár felvételt, de az oszlopokról vettünk magunknak egy fényképet 100 líráért, de megérte, most folyton azt nézem. Mi úgyse tudjuk olyan szépen levenni ezzel a skatulyával. Olyan tavasz van, hogy a villanykályhát se nagyon használjuk, csak estefelé. Nálatok hány fok szokott lenni?

Borzasztóan örülök, hogy Rigó megszületett, gratulálok hozzá, remélem, ki lehet cserélni és akkor felnevelitek? Irtó édes lehet, ilyen egész kis borjút még nem láttam sose. Apu, rajzold le és küldd el. Vagy csináljatok róla fényképet is.

Az álom filmtémáról azt akarom mondani, hogy Moore mesélte egyszer, hogy egy angol benyújtott egy filmtémát, ami arról szólt, hogy mit csinál egy ember, ha egyedül van. Ez eredeti ötlet, csak az a baj, hogy csak 10-20 percig érdekes és aztán nem. Ugyanúgy lenne az álommal is, nem lehet ilyesmiből egy egész filmet csinálni. Legfeljebb, mint betoldást lehet felhasználni, viszont az álmot már nagyon gyakran használták fel a legkülönbözőbb módon. Pl. múltkor láttunk egy filmet, egy vígjáték volt. Egy fiatal lányról szól, aki nem tud sose férjhez menni, mert utolsó percben az oltár elől mindig elrohan. Mint kisül, álmaiban állandóan szerepel egy férfi, akibe ő szerelmes, de a valóságban nem ismeri. Annyira élénken álmodja, hogy már nappal is folyton látja a férfit, aki mindig kellemetlenséget okoz neki és ő le akarná rázni. Végül a papája egy az ő gyerekkoráról szóló filmet vetít, ahol a kislányt egy indiánnak öltözött kisfiú megpuszilja. Ekkor ő rájön, hogy hat éves kora óta ebbe a fiúba szerelmes, véletlenül egy áruházban meglátja, mert a valóságban is él a fiú, csak elkerültek különböző környékre. Ezt ugyanaz a színész játssza, aki az ő álmaiban szokott megjelenni. A fiú tűzoltó, a lány papája meg nagyon gazdag ember, de végül is minden rendbe jön és egymáséi lesznek.

205