Köpöczi Rózsa - Klemmné Németh Zsuzsa: Levelek Rómából. Szőnyi Zsuzsa és Triznya Mátyás levelei a Szőnyi és Triznya szűlökhöz 1919 - 1956 - PMMI - Ferenczy Múzeum kiadványai 34. (Szentendre, 2011)
1949
EZERKILENCSZAZNEGYVENKILENC fizetünk, senki nem akarja elhinni. Most ketten összesen szobáért és kajáért 42.000 lírát fizetünk, Runnyai csak a lakásért fizet ötvenet. Igaz, hogy nagyon szép és több szoba, de mégis. Ezt a segélyt nagyon kevesen kapják, jóformán csak azok, akik tisztviselők az IRO-ban. Nekünk irtó nagy mázlink van ezzel, azt hiszem, részben Lacinak is köszönhetjük. Most rátérek a filmre. Mamikám, Neked írónak kellett volna menned, még nem késő! Olyan remek, minden szereplőt lát maga előtt az ember. Az egyes jelenetek is filmszerűek, pl. az remek, mikor a fasor fái mögött látni a két alakot és a fák mindig közelednek egymáshoz. Apu díszlettervei nagyszerűek, jobb díszlettervező lennél, mint akárki. Az egésznek a hangulata és a történet is a francia filmekhez hasonlít és ilyent csak a francia rendezők tudnak jól megcsinálni. Olyanféle film lenne belőle, mint a Pék felesége, ahol kevés dolog történik, épp ezért nagyon jó színészekkel és főleg jó rendezővel kellene megcsináltatni. Nekem az az egy hiányérzetem van a meséjében, hogy túl hamar és minden különösebb indok nélkül veszi el feleségül a férfi Terit. Nem szerelmes bele és az, hogy egyszer megkívánta, és a nő el akarja vetetni magát vele, még nem elég ok. Végeredményben egy férfi azért még nem vesz el egy nőt. Szóval itt kéne több kényszerítő körülménynek lenni, ami lassanként behálózza a férfit és eközben meggyűlöli a nőt. Az utolsó rész az esküvő után már nagyszerű. Azt nem tudom, hogy ha felvennék filmre, nem lenne-e időben túl rövid az egész, mert az elején azok 189 Szó'nyi Zsuzsa a Villa Medici ajtajában az őr kutyájával 1949 Karácsonyán Szőnyi Zsuzsa és Triznya Mátyás 1949 Karácsonyán a Piazza di Spagnán, a lépcsők alján
