Köpöczi Rózsa - Klemmné Németh Zsuzsa: Levelek Rómából. Szőnyi Zsuzsa és Triznya Mátyás levelei a Szőnyi és Triznya szűlökhöz 1919 - 1956 - PMMI - Ferenczy Múzeum kiadványai 34. (Szentendre, 2011)
1949
1949 EZERKILENCSZÁZNEGYVENKILENC nincs, hogy a pulik tényleg meg fognak-e érkezni. О megpróbál valami más utat, az a közeljövőben ki fog sülni, hogy sikerül-e, mivel neki november végén el kell utaznia. Szegény kis pulik úgy látszik, elvesznek a hivatalok útvesztőjében, de azért még lehet, hogy lesz belőle valami. Majd megírom, ha sikerül, de azt úgy is meg fogjátok Ti is tudni. Úgy sokkal olcsóbban is el lehetne intézni, mert líraforint átutalással jobban jön ki az ember. Szóval Mamikám, egyelőre ne csinálj semmit puli ügyben, irtóra sajnáljuk, hogy eddig is ennyit szaladgáltál érte és főleg, hogy adtál tíz forint előleget, de azért még van remény. Matyi megcsinálta a portré hátterét csíkosra, nagyon jól sikerült, sokkal jobb lett az egész. Tegnap reggel már éppen fel voltunk öltözve és szerencsére rendben volt a szobánk, mikor csengettek és beállított Moore a pulis nő bátyával. Mi majd hanyatt estünk, de igyekeztünk nem mutatni túlzott meglepetést. Megnézték csíkosán a képet és rettentően tetszett nekik, Moore azt mondta, hogy Matyi fessen róla is egyet és a pulis nő bátyja meg a húgát akarja lefestetni. Még megbeszéltük, hogy ma együtt ebédelünk és elviharzottak. Még Moore azt mondta, hogy van egy új ötlete, van valami festészeti film és Matyit ő ajánlani fogja művészeti tanácsadónak. Erre mi, mikor egyedül maradtunk, indián táncot lejtettünk. A pulis nővel a hotelben Matyi beszélt is a portréról és ő hajlandó magát lefestetni, mert már tizenöt éve nem csináltak róla képet. Ez egy rém karakteres, okos, de ronda nő. Mint Moore ma mesélte, a második férje Morgan milliomos volt és most egy Donald Cook nevű színész a férje. Most áttérek a mai ebédre. A zöld szövetruhát vettem fel, fekete cipővel és táskával, mikor odaértünk, még ők nem voltak ott. Leültünk és kb. tíz perc múlva megérkeztek, Moore-nén sárga pulóver és szürke szoknya volt. Egy olasz filmíró is jött később, de csak egy fél óra múlva. Moore elmondta, hogy ők csináltak egy csomó 10-15 perces kultúrfilmet olasz festők képeiről és freskókról. Fra Angelico, Michelangelo, Tiziano, stb. gyönyörű színes felvételekkel. Ellenben nem tudják a kutyának se eladni és most megpróbálják egy keretbe helyezni, a Szentévvel kapcsolatban. Az elején beszél a pápa és a végén beszél a pápa. De hogy ettől miért lesz jobb, azt nem tudjuk. Azt mondta, hogy színészek nem szerepelhetnek benne, mert már eddig is rengetegbe került és az egésszel behúzták őket a csőbe. Most gondolkozunk, hogy mit lehetne ebből csinálni, de nem lehet semmi okosat kisütni, ami nem kerül pénzbe. Most erre esetleg megtennék Matyit művészeti vezetőnek, de ez csak inkább olyan fal-állás lenne, mivel tennivaló már nemigen van. Később megjött a filmíró, aki az olasz vígjátékokat írja és olaszul belemerültek a film megtárgyalásába, mi addig Moore-nével beszélgettünk. Megint bouillon levest ettünk, utána töltött borjúhúst és végül sajtot. Én ettem egy főtt körtét, ezt Moore-né rendelte. Egy egész körte héjastól meg van főzve citromos vízben és kiskanállal eszik, mint egy kompótot. Az olasz író egész szimpatikus, kb. harminc éves ember, hatéves kisfia van. Nagyon jól megy neki, 25-30 filmben vett már részt, persze van autója is. Moore az ebéd végén azt mondta, hogy Matyi holnap kezdje el őt festeni, mivel nincs ideje, mindig reggel % 9 és Vi 10 közt fog menni hozzájuk. Rémes, egy férfit sokkal nehezebb, pláne Moore-nak olyan mozgékony arca van, kicsit hasonlít Zilahyhoz. Gondoltunk a Fiatal angol férfi képmásán, azon is csak egy férfi van lefestve, de mégis a legszebb kép. De erre jobb nem gondolni. Holnap Moore valószínűleg kifizeti a felesége képét, már 20 ezret adott rá és kérdezte Matyit, hogy mennyit kér még. Matyi mondta, hogy neki fogalma sincs, különben is neki nem akar sokat számítani. A pulis nő bátyjának 100-150 dollárt mondott, szemrebbenés nélkül. Már olyan nagy pofája lesz Matyinak, lassan László Fülöpnek képzeli magát. Mi nem is mertük remélni, hogy a portré 167
