Köpöczi Rózsa - Klemmné Németh Zsuzsa: Levelek Rómából. Szőnyi Zsuzsa és Triznya Mátyás levelei a Szőnyi és Triznya szűlökhöz 1919 - 1956 - PMMI - Ferenczy Múzeum kiadványai 34. (Szentendre, 2011)
1949
LEVELEK RÓMÁBÓL egész lakás ragyog, Póló azt mondja, hogy ilyen tiszta helyet ő még itt nem látott. A szobánk a Corsóra néz, van egy balkonunk, van fürdőszoba és lehet fürödni. Reggelit és ebédet fognak adni, az egész cakkpakk havi 33.000 líra, ami pont egyharmada ennek a hülye panziónak, ahol most vagyunk. Amellett kijelentették, hogy ők családtagnak tekintenek minket és együtt fogunk ebédelni velük, nehogy azt higygyük, hogy ők mást adnak nekünk enni, mint amit ők esznek. Megkérdezték, hogy mi a véleményünk a politikáról, Póló mondta, hogy mi studentek /tanulók/ vagyunk és nem törődünk a politikával. Pólót meghívták, hogy jöjjön el máskor is, majd adnak kávét. Egész boldogok vagyunk, úgy látszik, megint egy Frau Heckel-szerű helyre tévedtünk be. A Corso Trieste a legszebb környék, csupa villa kertekkel és az út közepén fasor van, olyan, mint az Andrássy út környéke. A házban van eszpresszó, fűszeres, tejcsarnok, borbély, postaláda, minden egy helyen. Elsején költözünk be, ma még adunk előleget, hogy tényleg biztos legyen. A leveleket írjátok egyelőre erre a címre, olaszoknál sose lehet tudni. Majd ha beköltöztünk, megírjuk az új címünket pontosan. Úgy látszik, megint közeledik a hepe. Póló azt mondja, ők már többször ültek nyakig a szószban és váratlanul mindig jön valami segítség. Remélem, hamar megkapjátok ezt a levelet, hogy Ti se izguljatok tovább, hogy nincs pénzünk. Pá, pá, örömömben Tüncsikét is csókolom, Titeket meg ezerszer csókol Zsuzsóka, no és Matyi 6l. Róma, 1949. /dátum nélkül/ Édes Mamim és Apu, ma kaptuk meg leveleteket, már jobb kedvre derültünk, ma végre sikerült Matyinak beszélni Moore-ral egyelőre csak telefonon, de ugyanolyan kedves, mint a múltkor volt. Holnap délelőtt találkozunk vele, majd megbeszéljük, hogy mit lehetne csinálni. Úgy látszik, kapott a Vincétől levelet, hogy továbbra is segítsen rajtunk. [...] Holnap délelőtt költözünk az új lakásunkba, nagyon kíváncsiak vagyunk, hogy milyen lesz a kaja, mindenesetre jó érzés lesz otthonosabb szobában lakni, mint itt a panzióban. Majd sürgősen írok, hogy milyen és hogy érezzük magunkat. Most befejezem. Pá-pá, sokszor csókol mindkettőtöket Zsuzsa Új címünk: T.M.presso Cav. Felice, Corso Trieste 62. int.6. 6l. Róma, 1949. szeptember 1. Édes Mamikám és Apu, helyzetünk jelenlegi állása ez. Most már rájöttünk, hogy Mi ketten olyan nagy hülyék vagyunk, amiért azt hittük, hogy Vince megfeledkezett rólunk. Tegnap Matyi telefonon beszélt Moore-ral, nagyon kedves volt és azt mondta, hogy ma menjen el hozzá az irodába. Ma reggel költözködtünk, ezt majd később leírom, utána Matyi elrohant Moore-hoz. Hát kisült, hogy szó sincs haragról vagy ilyesmiről, és olyan kedves volt, mint először. Mondta, hogy kapott Vincétől levelet, amelyben az van, hogy nekünk
