Köpöczi Rózsa - Klemmné Németh Zsuzsa: Levelek Rómából. Szőnyi Zsuzsa és Triznya Mátyás levelei a Szőnyi és Triznya szűlökhöz 1919 - 1956 - PMMI - Ferenczy Múzeum kiadványai 34. (Szentendre, 2011)
1949
LEVELEK RÓMÁBÓL párat, bementünk egy nagy templomba, ahol szintén volt egy Tiziano, csak nagyon sötét volt. Elmentünk a sikátorokon keresztül a Szt. Márk térre és az egyik kisebb utcában beültünk egy vendéglőbe, megettünk kétszer két adag spagettit és bort ittunk hozzá. Aztán egy kis eszpresszóban megittunk egyegy remek feketét, az utcán ültünk és néztük az embereket. Utána bementünk a Szt. Márk templomba, hát ez a legfantasztikusabb épület, amit valaha láttunk, semmi katolikus nincs benne. Gyönyörűek a mozaikok, a padló csupa hepe-hupa. Minden részét részletesen megnéztük, még a vas gyertyatartókat is. Aztán bementünk a Dózse-palotába, nekem ez borzasztóan tetszik. Van egy Bellini kiállítás most, azt nem néztük meg, talán majd holnap. Lefényképeztük egymást, vettünk egy új filmet. Matyi bent felejtette az üzletben a Baedekert és csak később vette észre. Visszament és megvolt! Megnéztük a Giardini Pubblicit43, aztán üldögéltünk egy márványpadon a kikötőben. Utána elmentünk megkeresni a Colleonit44. Térkép után mentünk és remekül eltaláltunk. Közben véletlenül bementem egy lakóház udvarába. Pici udvar volt, közepén kőkút és körülötte öt darab macska aludt. Az egyik ajtó a lagúnára nyílt. Le akartuk fényképezni, de túl sötét volt. A Colleoni gyönyörű, átadtam neki Anyu üdvözletét. Bementünk mellette a nagy gót templomba, az is nagyon szép. Visszafelé el akartunk jutni a Rialto hídhoz, de eltévedtünk. Útbaigazítottak és odataláltunk. A híd belül csupa gyönyörű üzlet, a folytatása a piac. Vettünk remek szép sonkát, trappistát, vajat, zöldpaprikát és banánt, meg zsemlét. Rengeteg dolgot lehet kapni, gyönyörű disznó és borjúhúsokat, furcsa sajtokat és felvágottakat, őrült bőség van. Később leültünk a Rialto híd mellett egy vendéglőben, oranzsádot /narancsszörp/ ittunk, nagyon finom volt. Vaporettóval hazajöttünk és teleettük magunkat. Kicsit lefeküdtünk, Matyi rögtön elaludt, én meg írtam ezt. Kilencfelé megint felöltöztünk és ettünk, aztán beültünk egy vaporettóba és elmentünk a San Marcóra. Épp jókor érkeztünk, a tér közepén volt egy zenekar és Mozart Menüettet játszottak. Leültünk a Quadri (kávéház) előtt és én egy Cassata alia Sicilianát45 ettem, Matyi pedig egy oranzsádot, de valódi narancsokból, legalább három volt belepréselve. A cassata remek volt, egy kis porcelán kagylóban hozták, csipkés papírban, egy gömbszelet fagylaltból legkülső réteg vanília, aztán csoki, aztán kókusz és ebben déligyümölcs vagdalék. Ilyen remeket még nem ettem, fizettünk is, mint a köles. Ma (péntek) délben indulunk Firenzébe. Még délelőtt megnézzük a modern festők múzeumát, hátha ott lesz Apu képe. Reggel elmentünk a San Stae állomásig a vaporettóval, megkerestük a modern múzeumot. Egy gyönyörű palotában van, a Grand Canal partján, a Palazzo Pesaróban. A földszinten egy gyönyörű kis udvar van kúttal, a palota belseje pont a vízre nyílik, két nagy kovácsoltvas kapuval van elzárva. Fent az emeleten van a múzeum, az elsőn az olaszok vannak, ezek nem érdekesek, a másodikon rögtön ott van Rodin Calaisi polgárok-ja és a Gondolkodó másolata, de így is csodálatos és Meunier Bányásza. A képek nem voltak túl szépek, volt egy Bonnard akt, de az otthoni Reggeli nekünk jobban tetszett. A rengeteg képet fel se lehet sorolni, egy rém ronda Chagall egész megijesztett. Az egyik teremben nagy szívdobogás közepette felfedeztük Zebit, ugráltunk örömünkben, mert senki nem volt ott. Hiába, egész jó érzés Apu képét a Palazzo Pesaróban látni. Apu képe a főfalon lógott, mellette egy Csók akt volt, olyan, mint a Szépművészetiben is van, fekete fehér csíkos drapériával. Utána elmentünk az Anyu által ajánlott /Campo San Giacomo/ deli’ Orio térre, éppen búcsúra készültek, csinálták a ringíispíleket és hintákat. Megtaláltuk a Trattoria Alla Vidát, remek árnyékos hely. Mint mindig, ott is spagettit ettünk, nagyon ízlik mindkettőnknek és Matyi tudja már 43. Giardini Pubblici: (magyarul nyilvános park/kert) Velence egyik nagy parkja a város történelmi belterületén. 44. Colleoni zsoldosvezér lovas szobra 1480-as évek, Velence, Campo Santi Giovanni e Paolo. 45. Jellegzetes olasz sütemény, mascarponéval készítik. 108
