Mazányi Judit: Egytől egyig szita. A Szentendrei Grafikai Műhely 30 éves jubileumi kiállítása, 2010. július 9 - augusztus 22. - PMMI Ferenczy Múzeum kiadványai 30. (Szentendre, 2010)
boltját, a Szentendrei Műhely Galériát, amely - mint a meghívó általa írt tájékoztatója mondja - a megyei és városi vezetés valamint a Művészeti Alap és Képcsarnok közös erőfeszítésnek eredményeként és a művészek szándéka szerint jött létre és működik.42 Valójában azonban időzített robbanó szerkezetekkel teli kompromisszum született. A miniszterhelyettesi ígéretek ellenére a művészekből nem alakulhatott árusítási joggal felruházott alkotóközösség, a Képcsarnok Vállalat viszont arra kényszerült, hogy saját gyakorlatával szemben elfogadja a művészek szabta működtetési feltételeket. A Képcsarnok Vállalat a művészekkel egyeztetve Erdész Lászlót helyezte szentendrei üzletébe galériavezetőként. A fiatal, eredetileg beruházó mérnök alkalmazása jó választásnak tűnt, hiszen nemcsak az új üzlet belső kialakításában, de az épületben elhelyezésre kerülő, a művészek által elképzelt közösségi találkozóhelyként funkcionáló művészklub43 létrehozásában is számíthattak a közreműködésére. Közben megindul az árusítás, Erdész megpróbálja menedzselni a művészeket, és a grafikai műhely tevékenységét. A galériában rövid egyéni bemutatókat szervez többek között Lukoviczky Endre, ef Zámbó István - Wahorn András, Balogh László, Barcsay Jenő, Bálint Endre, Bodóczky István, Csorba Simon, Holdas György, Baska József számára. Kiadványok beszerzésével és árusításával a művészek szakmai hitelességét igyekszik biztosítani. Vers és Kép címmel szitamappát kezdeményez, melybe a műhely művészeinek egy-egy lapjához neves költők írnak verset, szöveget többek között a következő párosításokban: Balogh László - Jobbágy Károly; Barcsay Jenő - Weöres Sándor; ef Zámbó István - fe Lugossy László; Szántó Piroska - Vas István; Korniss Dezső - Tandori Dezső; Konok Tamás - Fodor András.44 Közreműködik a Művészeti Alap kezdeményezésére a bázeli Artexpón és az amerikai Knoxville-ben rendezett bemutatók szervezésében. A bolt hétvégi nyitvatartásával a várost felkereső turisták szokásaihoz alkalmazkodik, és megszervezi, hogy a külföldiek valutáért vásárolhassanak. A sajtó is foglalkozik a műhely eseményeivel.45 Úgy tűnik, az indulás éve és a következő 1982-es év sikertörténet a műhely és a galéria működésében. A szakmai sikerek közül legfontosabb a miskolci XI. Országos Grafikai Biennálén való csoportos szereplés, amelynek eredménye, hogy a Pécsi Galériába46 , majd a Vigadó Galériába és a budapesti Fészek Galériába is meghívják az anyagot.47 Szakmai elismerésnek számít az is, hogy az 1982-ben megalakult Győri Grafikai Műhely vezetői példaként tekintenek Szentendrére, és munkakapcsolatot szeretnének létesíteni a két műhely között.48 A művészek maguk is vendégeket hívnak, hogy bekapcsolják őket a műhely vérkeringésébe. így készít 1982-ben szitanyomatot Kepes György és az akkor még külföldön élő Konok Tamás, aki két évvel később a Galériában kiállításon is bemutatkozik.45 A műhely legjelentősebb kereskedelmi sikerét 1982-ben érte el, amikor a Finta József által tervezett Novotel Szálloda szobáiba kerülő képek elkészítésével a vezetőség által kiválasztott művészeket bízták meg.60 Az Aknay János, Balogh László, Bartl József, Baska József, Bereznai Péter, Bodóczky István, Buhály József, Bukta Imre, Csorba Simon, Deim Pál, Farkas Ádám, Jávor Piroska, Keserű Ilona, Kocsis Imre, Lukoviczky Endre, Rákosy Anikó5’ által készített sziták több mint fél millió forint bevételt jelentettek a boltnak. Az elért eredmények ellenére 1982 második felére a kódolt feszültségek működésbe lépnek: kezdetben vitákban, majd nyíltan megfogalmazott ellentétekben öltve testet, amely végül indulatoktól kísért ellenségeskedéssé fajult a művészek képviselői és a Képcsarnok galériavezetője között. A viták látszólag a zsűrizés52 és a bizományi forgalmazásra átadott művek árainak meghatározása, a felhalmozódott, eladatlan árukészlet körül zajlanak63, tekintettel arra, hogy a galéria a sikerek - többek között a közel 1200 eladott alkotás - ellenére sem termel rövid időn belül nyereséget. A művészek a Képcsarnok által meghatározott magas árrésre panaszkodnak, a vállalat a helyi művészek jelentős részvételével felálló zsűrit hibáztatja az alkotók által megadott magas árak elfogadásáért. 1983 első felében mindkét fél írásban is értékeli az eltelt időszak teljesítményét, 19
