Mazányi Judit: Egytől egyig szita. A Szentendrei Grafikai Műhely 30 éves jubileumi kiállítása, 2010. július 9 - augusztus 22. - PMMI Ferenczy Múzeum kiadványai 30. (Szentendre, 2010)

amelyben manifeszt módon megfogalmazódnak a szemléletbeli eltérések, és ez a galériavezetó tevékenységének megítélésében is megnyilatkozik.54 Közel harminc év távlatából már világosabban látható, hogy az összeütközés hátterében a profitér­dekeltség meghatározásának különböző megfogal­mazása áll. A művészek úgy kívánják megél­hetésüket biztosítani, továbbá alkotásaikat piacra juttatni, hogy közben olyan elsődlegesnek tartott non-profit célokat is beteljesítsenek, mint a műveik­ben megjelenő új esztétikai kvalitások befogadók számára történő közvetítése. Az új utakra terelt, akkor még monopolhelyzetben lévő szocialista nagyvállalat, a Képcsarnok profitorientált tevékeny­ségét egy vizuálisan elmaradott, differenciálatlan, és így komoly kihívások nélküli piac körülményei között végzi, intézményi struktúrájának beidegződéseiből eredően minden újítással szemben - akár diktá­tumokkal - védekezik. A galériavezető cégétől némi­leg önállósodva, akár a művészek és Képcsarnok megállapodását is áthágva, rugalmasan, már inkább egy nyugati műkereskedés mintáját követve igyek­szik a művészeket menedzselni, a vásárlókat meg­szerezni.55 Valójában a helyzet igazi késó-kádárkori nonszensz.56 Az első nyílt összeütközések ellenére 1983 tavaszán még minden fél pozitív lehetőséget lát a galéria közös működtetésére, a művészek nagyobb enged­mények árán kompromisszumos megoldásokkal próbálják meg konszolidálni a helyzetet a nyereséges működés érdekében. A megállapodás fontosabb pontjai szerint a műhely vezetősége egy­ben tanácsadó testületként is működik a galéria művészeti kérdéseiben, de a döntés joga kizárólagosan a Képcsarnoké. Ezentúl a sokszorosí­tott grafikákon, kisplasztikákon túl már egyedi művek is forgalmazhatók lesznek a boltban, de kizárólag a Szövetség Területi Szervezete által megadott művészektől, és nem a grafikák rovására. A kevés szitanyomatot forgalmazó művészek alkotá­sainak árát csökkenteni kell. Az árakról a művésznek a Képcsarnok képviselőjével kell megegyeznie. A zsűrizésbe a helyi művészek egy állandó képviselője mellé további két, szintén helyi művészt a Képcsarnok lektorátusi osztálya kér föl.57 Az ellentétek azonban csak látszólag jutottak nyugvópontra. 1983 tavaszán újból felmerül, hogy „a műhely és bolt működése olyan etikai problémákat jelez, amelyeknek ajánlatos elébe menni."58 1984-re olyan parázs helyzet alakult ki, hogy a Művészeti Alap igazgatója, Vészits Ferenc az érdekeltek részvételével a helyzet rendezésére megbeszélést hívott össze.59 Ennek előzménye lehetett egy sajnos datálatlan helyzetértékelés, amely a műhely vezetősége és a galéria vezetője közötti együtt­működés teljes megszakadásáról számol be. Az okokat a galériavezető túlzottan kereskedelem-cent­rikus magatartásában, a műhely vezetőinek következetlenségeiben, a nyomdász kifogásolható hozzáállásában, továbbá a felügyeleti, irányító és munkáltató szervezetek erélytelenségében látják. A Művészeti Alap áruforgalmi osztályvezetője, Wein Miklós különvéleményében az Erdész László elleni etikai kifogások egyértelmű tisztázását sürgette. A közösen megfogalmazott megoldási javaslatok közül korántsem az a legfontosabb, hogy a galériavezetőt át kell helyezni más boltba, hanem az az alternatíva, miszerint a grafikai műhelyt városi támogatással más helyre lehetne áttelepíteni.60 A kialakult helyzet jó ürügyként szolgálhatott volna erre, s így végre az egész Fő téri épület Vészits Ferenc eredeti elképzelésének megfelelően a Képcsarnok fenn­hatósága alá kerülhetett volna. Hogy miért volt ez annyira fontos, arról ma már csak feltevéseink lehet­nek, amelyek közül egyet érdemes kiemelni: Szentendre akkoriban a turizmus egyik kiemelkedő helyszíne volt, és a város főterén lévő bolttól kom­­merszebb árukínálat esetén tetemes hasznot remél­tek az üzemeltetők. A Művészeti Alap a megfogalmazott javaslatokat eljuttatta a Pest megyei Tanácshoz, ahol a művészek beleegyezésének hiányára hivatkozva egyöntetűen elutasítják a felkínált alternatívákat, és saját ötletekkel állnak elő. Az első változat szerint a fenn­tartást a galériával együtt ismételten a PMKK venné 20

Next

/
Thumbnails
Contents