Mazányi Judit: Egytől egyig szita. A Szentendrei Grafikai Műhely 30 éves jubileumi kiállítása, 2010. július 9 - augusztus 22. - PMMI Ferenczy Múzeum kiadványai 30. (Szentendre, 2010)
kezelőjeként a Művészeti Alapot jelölik meg. Valójában az átvételről csak márciusban állapodik meg a városi tanács művelődési osztálya a Művészeti Alappal. A teljes ingatlan kezelői jogának 1 millió forintért történő átadása mellett - szabad kezet adva az átvevőnek - csak azt a kikötést szerepeltetik, hogy az épület kulturális célra hasznosítható. Ezen az iraton Vészits Ferenc aláírása is szerepel.27 Ennek alapján a városi tanács igazgatási osztálya engedélyezi, hogy a Művészeti Alap határidő nélkül használatba vegye az épületet, amelynek rendeltetése az átadás után képzőművészeti kiállítóterem és elárusítóhely lesz.28 Egyszerű ügyintézői pongyolaság lenne, hogy a határozatban szó nincs a grafikai műhelyről? Élhetünk a gyanúval, hogy nem erről van szó. Úgy tűnik inkább - és ezt a feltevést későbbi iratok igazolják -, hogy a Művészeti Alapnak megtetszhetett az épület, és azt Vészits Ferenc a saját, konzervatívabb elképzelései szerint kívánta a későbbiekben hasznosítani. Mindenesetre a kezelői jog bejegyzése a Művészeti Alap kérésére29 1980. június 17-én megtörtént.30 Miközben magában a műhelyben már két év óta zavartalanul folyt a munka, a megyei és városi pártvezetés megállapodik a műhely felügyeleti és üzemeltető intézményének megváltoztatásáról. Az 1979 elejéig a művelődési központot irányító Bihari Józsefet kinevezik a PMMI élére, és ő vállalja fel a műhely működtetését 1982. január 1-től, immár a múzeum keretei között.3’ Ebben az esetben sem jött létre a közös fenntartásról minden fél által aláírt megállapodás, bár a Művészeti Alap a benne foglalt kötelezettségeinek - többek között annak, hogy a kezelésében lévő épület használatáért nem kér térítést - eleget tett.32 A Szentendrei Grafikai Műhely - bár tagságának szemlélete lényegesen heterogénebb - hasonló sorsra jut, mint korábban a Vajda Lajos Stúdió: a civil kezdeményezést a késő kádárizmus pártállami kultúrpolitikája már nem tudja, talán már nem is akarja elfojtani, hanem a saját felügyelete alá vonja, belekényszeríti a maga Prokrusztész-ágyába. Az alkotótól a közönségig: A Szentendrei Műhely Galéria és a művészet közvetítésének új modellje A művészek által 1977-ben megfogalmazott, komplex művészeti intézményre vonatkozó két tervezetben33 egyaránt szó esik a művek bemutatását szolgáló kiállítóhelyről. Abban az időben egyáltalán nem volt hétköznapi megoldás, hogy egy művészközösség saját kézbe vegye a művek bemutatásának irányítását. Előzményként említhető az 1970 és 1973 között Galántai György kezdeményezésére és szervezésében megrendezett, nyári balatonboglári kápolnatárlatok sora, mely a magyar avantgárd különböző indíttatású mozgalmainak teremtett bemutatkozási lehetőséget, és más művészeti ágak bevonásával, elsősorban szellemi alkotóműhelyként működött adminisztratív eszközökkel történő felszámolásáig. A Galántai által bérelt, használaton kívüli kápolnában olyan műterem-kiállítás kategóriájába tartozó tárlatok kerültek megrendezésre, amelyekhez nem volt szükség az akkor még a Képzőművészeti Lektorátus hatáskörébe tartozó, a három T elvét alkalmazó, zsűrizésen alapuló kiállítás-engedélyeztetési eljárás lefolytatására.34 Más szemléleti alapon nyugvó, és a szentendrei elképzelésekhez valamivel közelebb álló, önfenntartó műhelymodellt jelentett a Fajó János festőművész által 1976-tól vezetett Józsefvárosi Galéria, amelyben az egyes kiállítások az általános vizuális kultúra egy-egy szegmensére fókuszáltak olyan problémafelvető jelleggel és megújító szándékkal, amelynek következménye lehetett volna a művek nagyobb arányú forgalmazása, vagy akár ipari méretű felhasználása.35 Feltehetően a műhely vezetősége által, 1978-ban készült az a tervezet, amelyben már nemcsak bemutató helyről tesznek említést, hanem egy szentendrei Képcsarnok bolt támogatásáról is. Későbbi levelek alapján bizonyítható, hogy az árusítás ötlete nem a művészektől indult el, hanem a Művészeti Alaptól. A művészek feltételekkel ugyan, de támogatásukról biztosították a kezdeményezést. A feltételek egyike volt, hogy csak szentendrei művészek máshol nem 17
