Mazányi Judit: Egytől egyig szita. A Szentendrei Grafikai Műhely 30 éves jubileumi kiállítása, 2010. július 9 - augusztus 22. - PMMI Ferenczy Múzeum kiadványai 30. (Szentendre, 2010)
mi szféra előrelátó, nemes gesztusa. A tanácstalanság eloszlatása céljából a háttérben feltehetően komoly tájékozódás zajlik, mert a levél utal a már működő, 1973-ban alapított Pécsi Grafikai Műhely tevékenységére, és valószínű, hogy közvetett ismeretekkel rendelkezhettek a nyaranta megrendezett Makói Művésztelep tevékenységéről, valamint a szitanyomásnak a Képzőművészeti Főiskolán beinduló oktatásáról. Ez év augusztusából származik a műhely első alapszabályterve, amely azonban később csak módosításokkal lépett hatályba. Eszerint a műhely a PMKK egységeként működik, fenntartásához külön kötött megállapodás alapján hozzájárul a Művészeti Alap, Szentendre Város Tanácsa és Pest Megye Tanácsa. Tevékenységi körébe tartozik a szentendrei művészek művészeti alkotásainak létrehozásán túl a művelődési központ és más, megyei közművelődési igények kielégítése is. A 11 tagú társadalmi vezetőség a művelődési központ igazgatójából, a megyei és a városi tanács, a városi pártbizottság megbízottjából, a Képzőművészeti Szövetség és a megyei múzeum egy-egy képviselőjéből, továbbá öt, a tagság által választott képzőművészből áll. Felvételt nyerhet a tagságba minden hivatásos Pest megyei művész, továbbá a területen kívüliek közül azok, akiknek felvételét a társadalmi vezetőség szótöbbséggel megszavazza. A műhelyben készült munkákból 2 példány a művelődési központot illeti közművelődési célra, míg 3 példány a megyei múzeumban kerül elhelyezésre.19 Valószínű, ennek a szabályzatnak ismeretében csatlakozik a műhelyhez 19 művész: Aknay János, Ásztai Csaba, Balogh László, Borsódy László, Bukta Imre, Egyed László, Farkas Ádám, Hajdú László, Jávor Piroska, Kocsis Imre, Kóka Ferenc, Lukoviczky Endre, Gy. Molnár István, Pirk János, Pirk László, Sáros András Miklós, Szánthó Imre, Wahorn András, ef Zámbó István.20 A műhely működési feltételeinek gyakorlati megteremtése ezután gyorsabb ütemben haladt, mint arról Flann Ferenc ügyvezetőtitkár és Rutkai Ferenc, a Szövetség ügyvezető titkára közötti levelezés tanúskodik.21 Létrejön a grafikai műhely vezetősége, melynek tagjai: Farkas Ádám, a Szövetség Területi Szervezetének művészeti titkára, Balogh László, Csíkszentmihályi Róbert, Deim Pál, Kocsis Imre, Gy. Molnár István. Lipták Mihály nyomdászt 1980 január 1-től alkalmazzák, és februárban nagy lelkesedéssel megindul a szitanyomatok készítése. Egy művész évente egy szériát készíthet itt térítésmentesen, előre egyeztetett időpontban. Körülbelül heti rendszerességgel váltották egymást a művészek. 1980 március végén 36 tagja van a műhelynek, tizenegy, 30 példányból álló széria már el is készült,22 és az év végére pedig 32-ót fejeztek be.23 Az első év anyagából a PMKK kiállítást rendezett, amelyen a már akkor a magyar művészet kiemelkedő klasszikusának számító Barcsay Jenő, Bálint Endre, Korniss Dezső mellett és a már említett művészeken túl részt vesz Bálint Ildikó, Bartl József, Bodóczky István, Buhály József, Csík István, Deim Pál, Dienes Gábor, Hegyi György, Keserű Ilona, Klimó Károly, Rákosy Anikó, Szántó Piroska és Vajda Júlia is. A művekből megszületett az a műtárgybank, amely vándorkiállítások céljait kívánta szolgálni.24 A megalakulás háttértörténetének utolsó felvonásában a Művészeti Alapnak fontos, a későbbi események szempontjából perdöntő szerep jut. 1980 februárjából fennmaradt egy irat a műhelynek több intézmény, nevezetesen a PMKK, a Pest megyei Tanács, a városi tanács művelődési osztálya és a Művészeti Alap általi, közös fenntartására vonatkozó megállapodás, amelyet azonban csak a művelődési központ részéről írtak alá.26 Megjegyzendő, hogy a későbbi kritikus szituációk alkalmával áttekintett iratanyagban sem 1986-ban,26 sem 1998-ban nem találtunk olyan írásbeli megállapodást, amelyet a Művészeti Alap igazgatója, Vészits Ferenc aláírt volna. Ennek ellenére a Művészeti Alap még hosszú ideig évente meghatározott összegű támogatást utalt át a műhely számára. A megállapodásban felsorolt célok között szerepel, hogy a grafikai műhely, mint kollektív munkahely rendeltetése az alkotó munka támogatása, továbbá a művészek szakmai, politikai fejlődésének elősegítése. A megállapodás 9. pontjában a műhely célját szolgáló ingatlanrész 16
