Csukovits Anita (szerk.): "Memento mori". A PMMI Tragor Ignác Múzeum"Memento mori"állandó kiállításának foglalkoztató füzete (Szentendre, 2009)
III. Vác lakossága a i8. században A török kiűzését követően 1688-ban mindössze 235 lakója volt a városnak, alig 100 évvel később, 1784-ban már 8910-en laktak itt. Ilyen robbanásszerű demográfiai növekedés csak jelentős számú, folyamatos betelepedéssel érhető el. Vác püspöki székváros volt, s a betelepítést is elsősorban a püspök-földesúr szorgalmazta és irányította. „Először szláv telepesek, majd német jövevények kezdtek letelepülni a városban, apró házakat építettek a romok közé, amint kit-kit a véletlen, vagy jótetszése irányított."- írta a kortárs Bél Mátyás 1686-ban. A Vácott otthonra lelt nem magyar betelepülők zöme német nyelvterületről jött, de találhatunk közöttük Európa más, távolabbi vidékéről érkezetteket is. Nem a nyelv, hanem a vallás volt azonos, mindannyian római katolikusok voltak, hiszen 1712-től Vácott tilos volt a reformátusok vallásgyakorlata. Annak ellenére, hogy jelentős volt a szláv betelepülés is, a 18. században önálló etnikumként csak a németek élveztek megkülönböztetett jogokat a városban. A különböző-írott és tárgyi-források alapján elmondható, hogy Vácott a magyar és a német népesség még nem olvadt össze. Megőrizték különállásukat nemcsak a közigazgatásban (a század folyamán Püspök-Vác tanácsának élén többször állt német bíró, a németeknek külön szenátora, kisbírója és tizedese is volt, a város külső tanácsában pedig egyenlő számban vettek részt németek és magyarok), a nyelvhasználatban (a tájékoztatásra szánt hivatalos iratokat latinról németre és magyarra is lefordították, a németeknek saját anyanyelvű tanítójuk és hitszónokuk volt), de a viseletben is. A szláv népesség azonban teljesen magyarrá vált. A szláv nevű váciak a hivatalos iratokban minden esetben a magyarok között szerepeltek. Sajátos volt a váci „görög"- ök helyzete. Nem egyetlen etnikumhoz tartoztak, elnevezésük elsősorban görög-keleti vallásukra utalt. Vácott kereskedőként telepedtek le, s 1749-ben Althann Mihály Károly püspöktől kaptak szabadalmat. Migazzi Kristóf püspök 1757-ben a görög-keleti vallású kereskedőket kivette a város irányítása alól, s külön szerződést kötött velük. A NÉMET BETELEPÜLÉS FELTEHETŐEN CSOPORTOSAN TÖRTÉNT. ERRE PÉLDA AZ A SZERZŐDÉS, AMELYET 1689-BEN A VÁCI PÜSPÖK MEGBÍZOTTJA KÖTÖTT A „ M U NTE R KŐ NIG" - HELYESEN MUNDERKINGEN - VÁROSÁBAN LAKÓ CONRAD BÜLLAU-VAL. MILYEN KEDVEZMÉNYEK VÁRTÁK A TELEPESEKET VÁCOTT? .......................................................................................................................................... A KRIPTA NÉVANYAGA SEGÍTSÉGÉVEL KERESS PÉLDÁT A KÜLÖNBÖZŐ NEMZETISÉGŰ POLGÁROK JELENLÉTÉRE! ......................................................................................................................................... Férfi házisapka Gyerekfőkötő Karikagyűrű Háromszögletű kalap Ünnepi főkötő Gyűrű
