Csukovits Anita (szerk.): "Memento mori". A PMMI Tragor Ignác Múzeum"Memento mori"állandó kiállításának foglalkoztató füzete (Szentendre, 2009)
IV. A BAROKK MŰVÉSZET A barokk a reneszánsz után következő nagy stílustörténeti korszak, amely fáziseltolódásokkal kb. 1600-tól a 18. század végéig tartott. Fő ismérve a gazdag díszítés, a formai bravúrok használata, valamint a monumentalitás. Késői ága a copf, illetve a rokokó. A barokk megjelent az építészetben, a képző és iparművészetekben, a zenében és az irodalomban egyaránt. Eszmei hátterét az ellenreformáció jelentette. A barokk építészet legemblematikusabb alkotásai a templomok: ezek a monumentális építmények rendkívüli díszítettségükkel, aranyozásaikkal, márványdíszeikkel elkápráztatták a hívőket és rá kívánták ébreszteni őket a római katolikus egyház hatalmára és nagyságára. Magyarországon az első barokk emlékek a jezsuita rendhez kötődnek, ilyen a nagyszombati jezsuita templom. A korai barokk jelentős világi épületegyüttese a kismartoni Esterházy-kastély. A barokk művészet hozta magával a magyar nemesek „őskultuszát", amely a rezidenciák berendezésének fontos elemévé tette a főurak ősgalériáját és így a portréfestészetet. A barokk korai korszakában az építészethez közelebb álló stukkódíszítés és szobrászat játszott vezető szerepet. A barokk templomok oltárait osztrák és helyi mesterek készítették fából. Az új formanyelvet az egyházi alkotásokon kívül a nyugat-magyarországi városi kőfaragók használták az utak mentén felállított, Máriát, vagy más védőszenteket ábrázoló szobraikon. Az iparművészetben a magyar ötvösművészet jelentős alakjai Hann Sebestyén és Szilassy János. A török kiűzése után az ország elpusztult részei barokk stílusban épültek újjá. Kialakult egy helyi építész generáció, amely lassan a városokat is barokká formálta. A barokk díszesebb, mozgalmasabb ága a kastélyépítészetben bontakozott ki; szép példája Savoyai Jenő herceg nyári kastélya Ráckevén. A magyarországi barokk művészet virágkora az 1740-80 közötti időszakra tehető, amikor olyan alkotások jöttek létre, mint a budai királyi vár, a fertődi és gödöllői kastély együttese, az egri líceum, Franz Anton Maulbertsch, Kräcker János Lukács és Dorffmeister István festményei. Alapvetően új műfaj a porcelán- és fajanszművesség, amelyet ebben a korszakban honosítottak meg. A barokk művészetnek az egyházi befolyástól való elszakadását jelezte egy könnyed világi stílus, a rokokó kialakulása. Ennek a látványos, kissé finomkodó irányzatnak a francia királyi udvarból Bécsbe, onnan Magyarországra érkezését Esterházy „Fényes" Miklósnak Fertődön felépített rokokó kastélya jelezte. A rokokót lassan a hűvös, racionális, a formák egyszerűségét és tisztaságát hangsúlyozó klasszicizáló irányzat kezdte kiszorítani. Első példája a váci székesegyház volt. SOROLJ FEL NÉHÁNY JELLEGZETES BAROKK ÉS ROKOKÓ STÍLUS-ELEMET! ...................................... Az egri Minorita templom Maulbertsch: A pásztorok imádása Festett fa gyertyatartópár KrackerJános Lukács: A tridenti zsinat A ráckevei Savoyai kastély Holicsi fajansz asztalidísz Nepomuki Szent János szobra Tatán A fertődi Esterházy kastély
