Csukovits Anita (szerk.): "Memento mori". A PMMI Tragor Ignác Múzeum"Memento mori"állandó kiállításának foglalkoztató füzete (Szentendre, 2009)

II. Vác a i8. században

„...egy romba dőlt város, vagy inkább csak annak a helye..." írta Bél Mátyás a török uralom alól felszabadult Vácról. A székvárosába visszatérő püspök újjáépítő tervei a Rákóczi szabadságharc eseményei miatt megvalósulatlanok maradtak. A harcok kereszttüzébe került város leégett, s a temetetlen holttestek miatt pestisjárvány pusztított. így köszöntött be a 18. század.

1711- ben érkezett székvárosába Kollonits Zsigmond püspök. Az újjáépítés és a rekatolizáció jegyében földesúri hatalmánál fogva 1712-ben megtiltotta a püspöki székvárosban a nem katolikusok szabad vallásgyakorlatát. A reformátusok ezért a várostól északra fekvő területen Kisvác néven jobbágyfalut alapítottak. A 18. század eleji városszerkezetet mutatja az Althann Mihály Frigyes püspök által 1718-ban készíttetett részletes térkép és telekkönyv. A várost három oldalról fal övezte. A városfalon kívül található a Tabán. A belvárost két városrész alkotta: a felsőváros (az egykori „Német város") valamint az alsóváros (az egykori „Magyar város"). A belvárost délről a vár határolta.

1712- ben Kollonits püspök megegyezett a Káptalannal, s Vác földesúri jövedelmeinek 1/8 részét engedte át a számukra. 1742-ben - mivel az uradalom nem fizette ki a Káptalannak járó jövedelmeket - perre került sor, mely a város tényleges felosztásával fejeződött be. A Káptalan az elmaradt összeg fejében megkapta a város és határa 1/8-ad részét. Ettől kezdve Káptalan-Vác külön közigazgatási egységet alkotott, külön tanáccsal, pecséttel, önálló céhszervezetekkel. Vác ikerváros lett, s a két mezőváros - Káptalan-Vác és Püspök-Vác - csak a közös ügyeket tárgyalva alkotott közös bizottságot. 1769-ben Migazzi Kristóf püspök Kisvácot Püspök-Váchoz csatolta.

Az 1731-es tűzvészt követően - melyben a 229 házból 198 leégett - kezdődtek meg a nagy püspöki építkezések, melyek eredménye a ma is megcsodálható barokk városkép. A városfalat lebontották, az árkokat betemették. A város terjeszkedett, de a belváros megőrizte korábbi városszerkezetét. A század nagy építkezéseinek eredménye 8 templom - köztük a Székesegyház és a Fehérek temploma - 4 kolostorépület, 4 kápolna, új püspöki palota, szemináriumépület, nagy- és kispréposti paloták, és számtalan barokk lakóház. Magyarország egyetlen diadalíve Mária Terézia 1764-es látogatására készült el. A barokk szobrászat gyönyörű emléke a Gombás patakon átívelő Kőszentes híd.

JELÖLD BE AZ ALTHANN-FÉLE TÉRKÉPBE A 18. SZÁZADBAN EMELT, ÉS A VÁC KORABELI LÁTKÉPÉN LÁTHATÓ ÉPÜLETEKET!