Ruzsa György: Bronzba zárt áhítat. Az orosz fémikonok művészete és teológiája (Szentendre, 2009)
A magyar kapcsolatok kérdéséhez
ci/f magyar kapcsolatok ^ ® Igen meglepőnek tűnik, ha az orosz fémikonok magyar kapcsolatait próbáljuk bemutatni. Hiszen az orosz kultúra útja nagyon különbözik a magyarétól. Bár az ezredfordulón még voltak bizonyos közös vonások, de később a két terület vallása és kultúrája nagyon eltérően alakult. A magyar kapcsolatokat természetesen nem a teljességre vagy a nagy részletességre való törekvéssel mutatjuk be, hanem ezúttal csak néhány jellegzetes és érdekes mozzanatra hívjuk fel a figyelmet. Vessünk egy pillantást először is a 11. század magyar-orosz történelmi kapcsolataira!111 Ismert, hogy I. András magyar király felesége Bölcs Jaroszláv kijevi fejedelem leánya, Anasztázia volt, akinek Magyarországra költözését számos kijevi szerzetes kísérte. Ők alapították a híres kijevi Barlangkolostor mintájára a tihanyi, szerzetesi barlanglakásokat. Ezek ma is láthatóak gondosan helyreállított formában nem messze az apátságtól, a hegy Balatonra néző oldalában. E kijevi szerzetesek - bár erről írott forrásaink nincsenek - bizonyára számos értékes liturgikus tárgyat hoztak Magyarországra. így kerülhetett talán ide néhány kijevi típusú bronzkereszt. Nagyobb valószínűséggel állíthatjuk azt, hogy még több kijevi keresztet hoztak Magyarországra akkor, amikor a kijeviek a tatárjárás elől nyugat felé menekültek.121 Több ásatási anyag is tanúskodik erről. Ilyen például a Dunaszentmiklóson talált, és a kiállítás kiemelkedő jelentőségű tárgyait képviselő két bronzkereszt a Magyar Nemzeti Múzeumból [1870. 117. és 1870. 25. 4.]. E korszakból még egy fontos és érdekes - igaz, nagyon áttételes - kijevi-magyar kapcsolatra hívhatjuk fel a figyelmet. A 11. században élt, sokatszenvedett, bölcs magyar szerzetes, Mojszej Ugrin, azaz Szent Magyar Mózes131 kijevi barlangkolostori szerzetestársait Antonyijt és Feodoszijt [Barlanglakó Szent Teodóz] tetraptichonok negyedik tábláján ábrázolják. [Például: Iparművészeti Múzeum, Budapest, 58.330., 70.22., 69.940., Magyar Nemzeti Múzeum, Budapest, 1887. 115. 7. stb.]. A negyedik tábla bal alsó mezőjében a Szmolenszki Csodatévő Istenszülő ikon tiszteletét látjuk. Az ikon mellett félalakban Kijevi Barlanglakó Szent Antalt és Kijevi Barlanglakó Szent Teodózt ábrázolták. Lejjebb négy szent szerzetes egészalakos képét találjuk. A zömében 18. és 19. századi tetraptichonok így őrzik meg a 11. századi, oly jelentős kijevi szerzetesi világot.
