Ruzsa György: Bronzba zárt áhítat. Az orosz fémikonok művészete és teológiája (Szentendre, 2009)
Krasznoje faluból származó arany- és ezüstkeresztek a kiállításból
már csak az is hangsúlyozza, hogy 1898-ban az Ellenőrzési Hatóság, a Probirnoje upravlényie Kosztromából végleg a faluba költözött, ahol három házat béreltek számára, majd 1902-ben külön székhelyet építettek neki.121 A. P. Szeröv, Krasznoje falubeli öntőmester {1899-1974], amikor feljegyzéseiben édesapja, Pjotr Jakovlevics Szeröv ószertartású kézműves {1863-1946} öntőműhelyéről ír, megemlíti azt is, hogy néha, a rézikonok mellett, megrendelésre számos kisméretű keresztet {tyelnyik] is öntöttek ezüstből. Egy évben kb. ezer darab készült, és kb. öt font ezüstöt dolgoztak fel.131 Ezekből az adatokból kiszámíthatjuk, hogy egy kis ezüstkereszt súlya két gramm volt. {Egy font = 0,41 kg.] A századfordulón a Krasznoje faluban dolgozó ezüstműves mesterek között többnek a neve is ismert. Az alábbiakban néhány mestert emelünk ki. Alekszej Ivanov Muraskin {Алексей Иванов Мурашкин] mesternek egy teaadagoló kanálkáját, egy szűrőkanalát és egy citromvilláját őrzi a moszkvai Állami Történeti Múzeum [ГИМ]. Alekszandr Nyikolajev Szmirnov [Александр Николаев Симонов} mesternek pedig óraláncfüggőjét, kis keresztjét [tyelnyik], karperecét, zománccal díszített brossát a Kalugai Területi Helytörténeti Múzeum [KOKM] őrzi. Említésre méltó Vaszilij Jakovlev Antonov {Василий Яковлев Антонов] is, akiről ismeretes, hogy a Krasznoje faluban ezüstműves mesterként és jobbágyként volt nyilvántartva 1880 és 1890 között. Kis keresztje {tyelnyik} a moszkvai Állami Történeti Múzeumban [ГИМ] található. Pontosan ugyanezt mondhatjuk el Vaszilij Alekszejev Szitnyikovró\ {Василий Алексеев Ситников]. De megemlíthetjük még Nyikolaj Kapitonov Csulkovot [Николай Капитонов Чулков], aki a Krasznoje faluban a 19. század utolsó évtizedében dolgozott, továbbá Afanaszij Ivanov Csulkovot [Афанасий Иванов Чулков], akinek kis keresztjeit [tyelnyiki] és gyűrűit a Kalugai Területi Helytörténeti Múzeum [KOKM] gyűjteményében találhatjuk. A moszkvai Állami Történeti Múzeumban [ГИМ] kis keresztjei [tyelnyiki], kis ikonjai és teaszűrője látható, továbbá kis ikonjai a Kalugai Területi Helytörténeti Múzeumban [KOKM], Kiemelkedő volt még egy Csulkov nevű mester, valószínűleg e három Csulkov rokonságban állott. Ez utóbbi mestert Konsztantyin Grigorjev Csulkovnak [Константин Григорьев Чулков} hívták, és kis keresztje [tyelnyik] található a Kalugai Területi Helytörténeti Múzeumban {KOKM}. Afrikán Illarijev Csuviljajev [Африкан Иллариев Чувиляев] mesterről tudjuk, hogy 1895-ben működött a Kosztromai Terület Krasznoje falujában, és tőle a Moszkvai Állami Történeti Múzeum [ГИМ] kis ezüst ikonokat és egy kis keresztet [tyelnyik] őriz. A Kalugai Terület Helytörténeti Múzeumában [KOKM] is találunk tőle egy kis keresztet {tyelnyik}. Anatolij Nyikolajev Maloszkov {Анатолий Николаев Малосков] mester а 19. sz. végén dolgozott a Krasznoje faluban. Ugyancsak ekkortájt működött itt Dmitrij Dmitrijev Kapusztyin [Дмитрий Дмитриев Капустин} mester is. A századfordulón alkotott a faluban Iván Vasziljev Kozin {Иван Васильев Козин], akinek egy, véséssel díszített kanalát a moszkvai Állami Történeti Múzeum [ГИМ] őrzi. Végezetül pedig Tatjána Mihajlovna Zotova [Татьяна Михайловна Зотова] női mester is említést érdemel, akiről csak annyit tudunk, hogy 1898-ban élt a faluban és mesterjegye cirill betűs T3, azaz TZ volt.
