Ruzsa György: Bronzba zárt áhítat. Az orosz fémikonok művészete és teológiája (Szentendre, 2009)

Krasznoje faluból származó arany- és ezüstkeresztek a kiállításból

A felsorolt mesterek közül Konsztantyin Grigorjev Csulkovtól, Afrikán Illarijev Csuviljajevtch, Anatolij Nyikolajev Maloszkovtól, Iván Vasziljev Kozintól és Dmitrij Dmitrijev Kapusztyintól találhattunk egyegy figyelemreméltó alkotást a kiállításon.

Konsztantyin Grigorjev Csulkovtól például egy 56 zolotnyik finomságú egyszerű kis aranykeresztet [tyelnyik] láthattunk az esztergomi Keresztény Múzeum Letéti Gyűjteményéből [py 761.]. Közepén vésett latin kereszt van, a patibulum végeinél pedig IC XC felirat vésett bérűkkel. Továbbá több, finom, kis vésett díszítést is megfigyelhetünk.

Egyébként a zolotnyik a zoloto [золото] vagyis az arany szóból származik, régi orosz súlymérték és arányjelzés. A font 96-od része. Ezüst- vagy aranyötvözet vonatkozásában az egy zolotnyik azt jelenti, hogy az ötvözet 96-od része ezüst vagy arany, a többi ötvöző anyag. A 96 zolotnyikos megjelölés így a 100%-os vagyis a tiszta ezüstöt vagy aranyat jelöli. A leggyakoribb a 84 zolotnyikos ezüstötvözet.

Afrikán Illarijev CsuviljajevVöX is egy kis ezüstkeresztet [tyelnyik] láthattunk ugyancsak az esztergomi Keresztény Múzeum Letéti Gyűjteményéből [py боб.]. Az ezüst a szokásos 84 zolotnyik finomságú. A 84-es számmal egy pajzsban gálya ábrázolása található. Az árbocos gálya Kosztroma címerében gyakran megtalálható. A gályaábrázolást a 84-es számmal egy pajzsban ötvösjegyként 1880 és 1900 között használták. Alatta négyszögletű pajzsban cirill betűs, ]A.4] vagyis A.Cs ponttal elválasztva. Ez Csuviljajev mesterjegye.

Anatolij Nyikolajev Maloszkovtó\ szintén az esztergomi Keresztény Múzeum Letéti Gyűjteményéből került be a kiállításra egy egyszerű, kis ezüstkereszt

[tyelnyik] [py 852.]. Itt is a gályaábrázolást a 84-es számmal egy pajzsban látjuk, és külön pajzsban megtalálhatjuk a cirill betűs A H M, azaz A N M mesterjelzést, mely Anatolij Nyikolajev Maloszkov mestert jelöli.

Iván Vasziljev Kozin kis keresztje [tyelnyik] [Keresztény Múzeum, Esztergom. Letéti Gyűjtemény py 931.] valaha zománccal díszített volt, ma már csak zománcmaradványokat láthatunk rajta, hiszen a sok simogatástól és csókolgatástól e kis zománcozott tárgyak hamar kopnak. Itt is azt a kosztromai ezüstjegyet látjuk, vagyis a 84-es számot egy bárkaábrázolással egy pajzsban, amelyet 1880 és 1900 között használtak a Kosztromai Kormányzóságban. E tárgy alapján egy apró észrevétellel kiegészíthetjük az - egyébként oly részletes és pontos - orosz jegykönyv állítását, mely szerint Iván Vasziljev Kozin mester 1908 után dolgozott a Krasznoje faluban!41 Iván Vasziljev Kozin mester tehát a századfordulón a Kosztromai Kormányzóság területén működött, talán éppen Kosztromában vagy a kormányzóság valamelyik falujában, majd 1908-tól a híres Krasznoje faluban.

Dmitrij Dmitrijev Kapusztyin mester ugyancsak a 19. század végén dolgozott a jegykönyv szerint a Krasznoje faluban.151 Sárga, sötétkék zománccal díszített, kis ezüst keresztjén (tyelnyik] {Keresztény Múzeum, Esztergom. Letéti Gyűjtemény py 564.} 1908 és 1926 között használt póbajegyet találunk, melyet ezek szerint egy kicsit később, valószínűleg 1908 és 1917 között ütöttek be. Ugyanis 1917 után szinte egycsapásra igen sok kegytárgy gyártása és jelzése leállt. Persze kisebb számban voltak kivételek, főleg a központoktól távol eső területeken.