Ottományi Katalin: Képek a múltból. Az elmúlt évek ásatásaiból Pest megyében (Szentendre, 2008)
Oalamikor а Кг. и. 1. század folyamán, nagyjából egy időben azzal, hogy a Dunántúl területén a rómaiak megvetették Pannonia tartomány alapjait, az Alföldre egy újabb népcsoport, a szarmata jazigok vándoroltak be. Az iráni nyelvű (a szkítákkal rokon) szarmata nomád törzsszövetség ekkoriban az Uraitól a Dunáig ellenőrzése alatt tartotta a sztyeppékét, terjeszkedésük legnyugatibb pontjának bizonyult a Duna-Tisza köze. Az első szarmata hullámot még számos bevándorlási impulzus követte: a 2. századtól a Tiszántúlra is átterjedt uralmuk, és a 3. századtól szokatlanul sűrűn belakták az egész Alföldet. A nagyállattartó nomádként érkező, de hamarosan letelepülő, paraszti életformára áttérő szarmata törzsek (jazigok, később roxolánok és alánok) megőrizték régről ismert harciasságukat, amiről onnan is értesülünk, hogy a görög és római szerzők gyakran említik őket a Birodalom veszélyes ellenségeiként. Megszokott volt, hogy a pannoniai betörések, háborúk idején a szarmaták együtt léptek fel szomszédjaikkal, a kvádokkal. A keleti germán nyelvű kvádok eredeti szállásterületükről, a Morva és Vág közéről valamikor a 2. század folyamán húzódhattak le az Ipoly völgyébe, és a Duna mentén kb. a mai Budapest északi határáig jutottak el. Pest megye területén húzódik a szarmata-germán határvidék, amelyet egy időben talán a híres Csörsz-árok jelölt (egy 1200 km hosszú sáncárokrendszer, amelyet a 4. században építettek ki a szarmata szállásterület köré, hogy az északról és keletről érkező újabb néphullámok előretörését lassítsa). A 4. század végén a hunok, illetve előőrseik megérkezése után a szarmatákat és a kvádokat már nemigen említik az írott források. Önálló létük ugyan megszűnt, de kultúrájuk, mesterségbeli és hitvilági hagyományaik beépültek a Kárpát-medencébe utánuk érkező népek világába. • Kulcsár Valéria Képek: 1. Zománcos fibula Szód ligetről 2. Gyöngysorok a sződligeti temetőből 3. Félig földbeméiyített téglalap alakú lakóház, a padlóra karcolt malomjátékkal (Cegléd 4. Ih) Szarmaták, germánok