Ottományi Katalin: Képek a múltból. Az elmúlt évek ásatásaiból Pest megyében (Szentendre, 2008)

Szarmata település nyomai Gödöllőn (Dózsa György út) (Kr. e. 8/7-1. sz. vége RÓMAI KOR (Kr. u. 1-4. sz.) (Kr. u. 400-4S4) (Kr. u. 454-568) (Kr. u. 568-81 1/829) (Kr. u. 895- 1 301) (Kr. u. 1301-1526/1686) 2003-ban, a TESCO áruház építését megelőző feltárás so­rán a város Szil-háti-dűlő nevű határrészében, a Rákos-patak mellékpatakja melletti dombon szarmata település nyomai kerültek elő (ásatásvezető: Kővári Klára). A falurészlet viszony­lag jól keltezhető az itt talált jelentős számú terra sigillata (ró­mai luxusedényjtöredék alapján: valamikor a 3. szá­zad első felében-közepén lakták. 21 559 m2-en összesen 141 régészeti ob­jektumot sikerült feltárni. Ezek nagyrészt tárolóvermek, illetve hulladékgödrök, de előkerült több, a vízelvezetést vagy egy­­egy telek elhatárolását szolgáló árok, valamint 5 épület maradványa, egy ke­mence és egy sír is. Az épületek közül egyről feltételezhető, hogy lakóházként használták. A 3 x 3,5 m-es házat földbe mélyítették. Tetőszerkezetére a négy sarkában megfigyelt, tetőt tartó osz­lopok helyei utalnak. Keleti sarkában kis kemence vagy kövekkel körbera­kott tűzhely helyezkedett el. A szar­mata telep egyik jellegzetes jelensé­ge egy füstölő- vagy aszalóműhely földbeásott része. Nem világos, hogy a szarmata vagy a népvándorlás ko­rára keltezhetjük-e a szokatlanul jól megőrződött sütőkemencét. A település kiemelkedő leletei közé tartozik egy ónból vagy ólomból készült csüngő, amelynek formája és díszítése egye­dülálló, továbbá két szürke, korongolt, jó minőségű agyagból készült nyúlánk edény, amelyek szokatlan épségben őrződtek meg, és a szarmata fazekasművesség fejlettségét dicsérik. • Kővári Klára - Kulcsár Valéria Képek: 1. Óncsüngő 2. Szarmata korsó 3. Kövekkel kirakott aljú sütőkemence 4. Aszalóműhely kemencével

Next

/
Thumbnails
Contents