Ujváry Zoltán (szerk.): Az Alföld vonzásában. Tanulmányok a 60 esztendős Novák László Ferenc tiszteletére - Az Arany János Múzeum közleményei 12. (Nagykőrös-Debrecen, 2007)
Marinka Melinda: A Szentháromság tiszteletének kialakulása a szatmári sváboknál a táj szakralizációjának következtében
egyszerűbb az utóbbi precessziójának megszervezése. A Nagykároly környéki szatmári sváb falvak közül több olyan van, amelyik az első és kiemelkedően a harmadik típusba tartozó zarándokúnál kötődik a Szentháromság-tisztelethez. Szentháromság-kápolna a Lyukashalmon A szatmári svábok búcsújárási szokásaiknak alakulásában „kismértékű térbeli mobilitásra”12 adott lehetőséget a nagykárolyi Szentháromság-kápolna, amely a svábok népszerűségi körében - az első világháború utáni államhatár módosulásával - Máriapócs elé került.13 Nagykároly határában, a Genes felé vezető úton áll a kápolna, amelyet gróf Károlyi Sándor 1699-ben kezdett építtetni. A Szentháromság iránti mély tiszteletének adózva emeltette a kápolnát az úgynevezett Lyukashalmon, melyet 1703-ban szenteltek fel.14 A gróf minden hetedik évben a pünkösd utáni vasárnapra Rómából induló teljes búcsút rendelt el és utasításba adta a birtokán fekvő falvak lakóinak - etnikai és felekezeti megoszlástól függetlenül - a vallási élet rendszeres gyakorlását és „a Miatyánk elmondását”... „cirkálás” közben.15 Ettől kezdve minden járókelőnek a kápolna előtt - ha arra járt a nap bármely szakaszában - meg kellett állni és imádkozni. A kápolna névadónapján rendezett búcsún pedig kötelezővé tette a gróf a megjelenést. A szatmári svábok parancs nélkül is előszeretettel látogatták a kápolnát. A nagymajtényi hívek már a betelepülésüket követő első évben elzarándokoltak a Szentháromságkápolnához. Hám János, szatmári püspök 1834-es látogatásáról szóló jelentéseiben közli a nagymajtényiak processziós rendjét. A búcsús menet felállása a kápolnához a következő volt: „...elől a kereszt, utána a zászlók, a kisfiúk, iljak, fiatalemberek, férfiak, öregek, a pap és a ministránsok templomi ruhában, azután más zászlósok, kislányok, leányok, asszonyok, fiatalasszonyok és tízesével az öregasszonyok rózsafűzért imádkozva. A fúvósbanda is részt vett az ilyen precesszión.”16 A terebesiek a települést követő első időkben szintén rendszeresen vonultak a Lyukashalomra a környékbeli rokonfalvakkal együtt. A kaplonyiak például Szentháromság-vasárnapján és Úrnapján is elindultak a kápolnához. Tempfli Imre Kaplonyról szóló településtörténeti leírásában a Szent Flórián napi búcsút is megemlíti, mint a Szentháromság-kápolnához vezetett „nagyméretű” zarándoklatot. Szerinte a kaplonyiak régi szólása, miszerint „Megyen (vagy: Volt) Flóriánt leemelni!”, a búcsú utáni mulatságra és „eszem-iszomra” utal.17 A mélyen vallásos svábok természetesen a természeti csapásokat követően is indítottak zarándoklatot a kápolnához. A Nagykároly melletti Szentháromság-kápolna létrejöttével az egyszerű szőlős halom vált kiemelkedő szakrális térré, hiszen a táj a kápolna megépítésével módosult. Jelentősége megnőtt a hívek körében. Jól látható, hogy a táj szakralizálódása, majd egy 12 BarthaE.: 1990. 219. 13 A szatmári svábok búcsújáró helye 18. század elejétől Máriapócs volt az első világháború végéig. 1. Bálint S.-BarnaG.: 1994. 114. Itt kell megjegyeznem, hogy a szatmári svábok körében a Mária-kultusz elterjedése volt a legjellemzőbb. A görög katolikus zarándokhely látogatása mellett ezt bizonyítják még a 31 sváb településből azok a római katolikus templomok, amelyek Mária tiszteletére lettek felszentelve: Szokond temploma Sarlós Boldogasszony; Erdőd, Nagymadarász, Túrterebes temploma Nagyboldogasszony; Szaniszló temploma Kisboldogasszony oltalma alatt áll. 14 ÉbleG.: 2005. 151. 15 ÉbleG.: 2005. 151. 16 Hauler, E.: 1994. 144. 17 Tempfli I.: 1996.303. 409
