Ujváry Zoltán (szerk.): Az Alföld vonzásában. Tanulmányok a 60 esztendős Novák László Ferenc tiszteletére - Az Arany János Múzeum közleményei 12. (Nagykőrös-Debrecen, 2007)

Marinka Melinda: A Szentháromság tiszteletének kialakulása a szatmári sváboknál a táj szakralizációjának következtében

1. kép. A Nagykároly melletti Lyukashalmon állá Szentháromság-kápolna belseje 2006-ban. A felvétel a kápolna felújítását követő felszentelés ünnepségén, Szentháromság-vasárnapján készült. Az oltárképen a klasszikus Szentháromságábrázolás látható: az Atya, a Fiú és a Szentlélek. A sváb származású magyarok mellett periférikusán - de mégis frekventált helyen, a kápolna bejáratánál - a magyar nyelvű cigány etnikumhoz tartozók is megjelentek (A felvételeket készítette: SZŰCS RÓBERT, 2006. 06. 11.)

szokás kialakulása milyen újabb változásokat hozott a térség lakóinak vallási életében. Károlyi gróf utódai azonban nem fordítottak kellő figyelmet a kápolna karbantartására, így az a 19. század végére látogathatatlanná vált. A kaplonyiak búcsús hagyományából például ezért esett ki 18 évnyi zarándoklat a Lyukashalomra. A kápolna 1912-es renoválása után viszont a szakrális táj újra két centrummal, mintegy egyenlő arányú mérleg, a búcsújárás központjában állt a lyukashalmi kápolnával és a máriapócsi templommal. A trianoni döntés következtében a mérleg mutatója a Szentháromság-kápolna felé mozdult, hiszen a processziók indítása egyszerűbb volt a Szentháromság-kápolnába, mint sem Máriapócsra, amely eléréséhez kitérőt kellett tenni a legközelebbi határátkelőkhöz.18 A zarándoklatok gyakorisága ezáltal a Szentháromság tiszteletét erősítették. A felújítást követően fokozatosan újra hanyatlásnak indult a kápolna állapota, így a megromlott állaga miatt ismét lehetetlenné vált az istentisztelet tartása a 20. század közepére. A kultusz és a zarándoklatok megmaradásával, de misés hálaadás nélkül látogatták a kápolna szent terét. A Lyukashalom előtti parkban lévő stációknál a hívek imáikkal bűnbocsánatot nyerhettek. A 20. század végére a kápolna szinte teljes amortizációja következtében egyre csökkent a zarándokok száma és a Szentháromságot övező tisztelet hanyatlani kezdett. 2006-ban a kultusz újjáéledését jelentette a kápolna ismételt felújítása. Szentháromságvasárnapján a kápolnát új födémszerkezetével együtt újraszentelték és ezzel a búcsújárás

18 Az I. világháborút követően a sváb falvakhoz legközelebbi határátkelő Érmihályfalván volt. Amíg a Nagykárolyból számított korábbi egyenes vonalú út Máriapócsig 50 km volt, addig a határmegvonások után ez a háromszorosára nőtt. Ezen felül sokszor problémát okozott a román állampolgároknak az útlevél beszerzése és maga a határátlépés folyamata is. így a helyi (közeli) zarándoklatokat részesítették előnybe.

410