Ujváry Zoltán (szerk.): Az Alföld vonzásában. Tanulmányok a 60 esztendős Novák László Ferenc tiszteletére - Az Arany János Múzeum közleményei 12. (Nagykőrös-Debrecen, 2007)
Lovass Kiss Antal: "Itt már nem férfi és női viszonyról, hanem pénzről van szó". A rendszerváltást követően kialakult két sajátos női szerepe: a családfenntartó nő és a vállalkozó felesége
Lovas Kiss Antal „ITT MÁR NEM FÉRFI ÉS NŐI VISZONYRÓL, HANEM PÉNZRŐL VAN SZÓ.” A rendszerváltást követően kialakult két sajátos nőszerep: a családfenntartó nő és a vállalkozó felesége A rendszerváltást követően (1989) a megváltozott gazdasági viszonyok átformálták a lokális közösségek gazdasági és társadalmi struktúráját. Ez a változás jelentősen hatott a személyközi kapcsolatokra az egyének lokális társadalomban betöltött helyzetére, a nemek gazdasági és társadalmi térben kiteljesedő szerepére is. Az újonnan keletkezett feltételek sajátos módon alakítják az egyének életvilágát és ez mérhető a nemi szerepek változásában is. Tanulmányomban az 1989-es fordulat hatását egy lokális társadalom nő tagjainak szerepváltozásán keresztül tárom fel. Elemzésem tárgya a rendszerváltást követően kialakult két sajátos női szerep, a családfenntartó nő és a vállalkozók feleségeinek vizsgálata. Indokoltnak látszik a célcsoportokat a lokális társadalom életvilágába ágyazottan bemutatni, ezért a belső struktúra értelmezéséhez szükséges a társadalmi és történeti környezet feltárása is. A rendelkezésemre álló adatbázis a rendszerváltást követő lokális gazdálkodásváltozást vizsgáló kutatásaim társadalmi struktúrára és életmódváltozásra vonatkozó gyűjtésének része.1 A női szerepek vizsgálata során strukturálatlan illetve félig strukturált interjúkat készítettünk a családok nőtagjaival. Az elemzés során felhasználtuk továbbá a korábbi idő-tér és gazdasági vizsgálatok információ bázisát is.2 A vállalkozók feleségeire irányuló kutatás alanyait a vizsgált településen készített cenzus alapján 2003-ban jelöltük ki. A mintába került 6 család mindegyike 50 hektárnál nagyobb földterülettel rendelkezik és összességében lefedi a falu gazdasági elitjét. Ez a földméret önállóságot biztosít a gazdálkodók számára, és lehetőséget teremt, hogy hatást gyakoroljanak a település gazdasági életére is. Ugyanakkor az 50 ha fölötti földterületet a tulajdonosok külső, vagy családi segítség bevonása nélkül nem képesek megművelni.3 Tereptapasztalataink szerint a gazdasági, társadalmi átalakulás folyamatában a nemek szerepének hangsúlyozása azért releváns, mert a tereptapasztalatok azt mutatják, hogy az új gazdálkodói attitűddel rendelkező vállalkozói szféra újra konstruálja a korábbi nemi szerepfelosztást. Nyomon követhető, hogy a vállalkozók feleségei hogyan alkalmazzák a szocialista érában szocializált női szereprepertoárt a rendszerváltást követő megváltozott gazdasági-társadalmi viszonyokra. 1 Az 1996 óta zajló kutatás, az OTKA AT049349 számú kutatási programjának, valamint az MTA Bolyai János Kutatási Ösztöndíjának támogatásával 2000 után tematikailag és területileg kibővült. 2 Itt szeretnék köszönetét mondani néhány hallgatómnak, Gajda Krisztinának aki helybeliként a kapcsolati hálók feltárásában nyújtott segítséget, valamint Ozvald Gabriellának aki a lokális identitás vizsgálata során gyűjtött anyagának idevonatkozó részeivel segítette az elemzést. 3 Adatközlőim személyiségi jogainak védelme érdekében nem kívánom felfedni annak a napjainkban 700 fős, csökkenő lélekszámú, mezőgazdasági termelésre orientált, dél-bihari településnek a nevét, amelyben a gyűjtést végeztem. 193
