Ujváry Zoltán (szerk.): Az Alföld vonzásában. Tanulmányok a 60 esztendős Novák László Ferenc tiszteletére - Az Arany János Múzeum közleményei 12. (Nagykőrös-Debrecen, 2007)

Lovass Kiss Antal: "Itt már nem férfi és női viszonyról, hanem pénzről van szó". A rendszerváltást követően kialakult két sajátos női szerepe: a családfenntartó nő és a vállalkozó felesége

A nemek közötti munkamegosztás

Elismerve néhány korábbi nagyhatású néprajzi munka szerzőjének véleményét,4 illetve a feminista elemzések eredményeit,5 a férfi és nő közötti alá-felérendeltség kérdését túlhangsúlyozottnak vélem. Véleményem szerint a nyolcvanas évekre már nem a nemi hierarchia szerepe adta a helyi társadalmakban a létkeretek lényegét. A munka nemek szerinti rétegződése elsősorban racionális gazdasági döntéseken és a haszonmaximalizálás alapján történt (történik) és csak másodlagos a nemi alá-fölérendeltség szerepe. Sokkal fontosabbnak ítélem (különösen a nyolcvanas évek fiatal nemzedékeitől) a nemek közötti konszenzusra épülő munka és tevékenység-megosztás akcentuálását, ahol a feleség sokkal inkább partnere, mint alárendeltje a férjének. Mivel a vidéki társadalmakban a munkatevékenység tradicionálisan kiemelt jelentőséggel bír,6 szervezője és meghatározója a helybeliek életvilágának, a szociális és nemi szerepek is sokkal inkább értelmezhetőek a munkavégzés irányából, mint egyfajta hierarchikus struktúra, vagy patriarchális7 rendszerként. Ezért tanulmányomban munkamegosztásról, nem pedig a munka nemek szerinti szegregációjáról beszélek.

I. A női munka szerepe a lokális társadalom életvilágában

Alice H. Eagly társadalomi szerepelméletében kifejti, hogy a nemi sztereotipiák nők és férfiak valós társadalmi szerepéből származnak. A munka három szférában zajlik: kereső, második gazdaságbeli és háztartási körben. A XIX-XX. században jellemző az a paraszti és utóparaszti munkavégzés, ahol a nő munkája a munkaerő újratermelésére fordított reproduktív munka, házon belül az otthonteremtés, a biológiai reprodukció körül forog. Tehát a női szerepkörök elsődlegesen a házra, háztartásra, gyereknevelésre terjedtek ki, míg a férfi munkája a kereset érdekében végzett, egyben társadalmi szerepet is szimbolizáló produktív munka a házon kívüli területekre, valamint a második gazdaságban végzett kiadás megtakarítást elősegítő háztáji mezőgazdasági termelésre terjedt ki. Mindez úgy is fogalmazható, hogy a nő a család és a háztartás, míg a férfi a külső kapcsolatrendszerrel összekötő kapocs.8 Amikor a külső kapcsolatrendszer elvonja a férfit a házkörüli tevékenységtől (többnyire alkalomszerűen, vagy időszakosan) a házkörüli feladatokat automatikusan átveszik a nők. A nemi szerepváltozást, mindig a történelmigazdasági viszonyok determinálják. Ha valami a külső munkavégzéstől is elvonja a férfit (pl.: háborúba megy) a hozzá tartozó nő, ha nincs számításba jöhető férfi, átveszi a szerepkört. Krízishelyzet esetén a nők szerepköre kiterjedhet a földeken végzendő munkán kívül, a teljes gazdaság vezetésére is. Ez azonban kényszerhelyzet. Ahogyan a férfi akadályoztatása megszűnik, visszaáll az eredeti állapot.

4 Nagy O. 1989. 42-47.; Morvay J. 1981. 9.

5 Asztalos-Morei 11. 1997.

6 Szabó László 1997.

7 Belinszki H. 1997. 147-149.

8 Eagly, A. H. 1987.

194