Ujváry Zoltán (szerk.): Az Alföld vonzásában. Tanulmányok a 60 esztendős Novák László Ferenc tiszteletére - Az Arany János Múzeum közleményei 12. (Nagykőrös-Debrecen, 2007)
Keményfi Róbert: Tárkányi birsalmaleves
sikerüli másolatai, melyeket a hetvenes években (1870-es évek - Cs. K. megj.) a bozóki várban találtak, és melyek azóta az esztergomi prímás i képtárban vannak elhelyezve”. A festmények közt volt a bozóki prépostság alapítójának, a már említett Lambert grófnak, feleségének, Zsófiának és fiuknak, Miklósnak a portréja. Bozók egykori urainak, Fáncsy Pálnak (1658) és feleségének, Balassa Mária Szidóniának megfestett arcképét ugyancsak elhozta akkor Ipolyságra Kubányi. S amint a honti hetilapban közük: „A legérdekesebb az új festmények között mindenesetre Ipolyi Gáspár szálkái származású esztergomi prépostkanonok képe, amely őt életnagyságban ábrázolja mellig, de ha a képet kinyitjuk, előtűnik a szentéletű lelkipásztor alakja, amint teste keresztül-kasul van láncokkal átkötve önsanyargatás miatt". A hetedik kép Ipolyi Arnoldot, a megye „nagynevű” szülöttét ábrázolja (Honti Lapok, 1902. máj. 22.). Az ipolysági premontrei kolostor alapítója szintén egy Hontpázmány nemzetségbeli személy, a kiváló és tehetséges főúr, Márton bán volt. Az alapításra valószínűleg 1236 és 1240 közt került sor, s a monostor felszentelésére még maga a király, IV. Béla is elment. 1470-től ennek a konventnek a jegyzője volt Thuróczy János (? 1435-? 1490), a kiváló magyar történetíró, első nagy történeti összefoglalónk, a Chronica Hungarorum szerzője. Müve, amely Magyarország történetét foglalja össze a kezdetektől Mátyás uralkodásának közepéig, 1488-ban jelent meg Augsburgban. Thuróczy az akkori Ságon többek közt a konvent hivatalos eljárásairól, a bevallásokról s az előtte tárgyalt ügyekről adott ki okleveleket. A hiteleshelyen kiállított okiratok nagy részét a történettudomány ismeri, sajnos a rend könyvtáráról nincs tudomásunk. A XVI. század elejétől közel harminc évig teljesített itt préposti szolgálatot Fegyverneki Ferenc (7-1535), az európai műveltségű és hírű humanista tudós főpap, aki egyben a reformtörekvéseknek is híve volt. О papi szemináriumot is szervezett a kolostor falain belül, s nyilván ebben kell látnunk a vidék legrégibb oktatási intézményét is. Fegyverneki a szerzetesek és a szerzetesnővérek képzésére is nagy gondot fordított. 1511-ben összeállította a somlyóvásárhelyi premontrei apácák urbáriumát, amely egyben becses nyelvemlékünk is. A prépost ezt minden valószínűség szerint a Hont megyei Ságon szerkesztette. A somlyóvásárhelyi premontrei apácák mellé Fegyverneki tudós rendtársakat is rendelt, akiknek többek közt az is a feladatuk volt, hogy magyar nyelvű ordináriumot (szertartáskönyvet) és más fontos könyvet szerkesszenek, illetve írjanak. Tehát megfelelő számú képzett embere volt a prépostnak, akiket szükség esetén más helyekre is ki tudott küldeni. S a Fegyverneki által szerkesztett rendeletek folytán nyilván a magyar kódexirodalom is gazdagodott, hisz ennek szerves részét képezte a magyar nyelvű kolostori irodalom . A Fegyverneki által 1518-1519-ben készíttetett úgynevezett Lányi-kódex például olyan ordináriumot tartalmaz, melyet a sági prépost a franciaországi rendi reform szellemében elsősorban a somlyóvásárhelyi kolostorban valósított meg. A 219 levél terjedelmű, magyar nyelvű kódex regulák, szertartás- és imaszövegek gyűjteménye. Az „egyetlen teljes ordináriuimunkat” Fegyverneki három tudós papja készítette, a harmadik szerzetesnek a neve is ismert: Kalmáncsey Lászlónak hívták. Érdekes véletlenje a sorsnak, hogy Fegyverneki kódexét egyik jeles Hont megyei szülöttünkről, a Bakabányáról származó Lányi Károlyról (1812-1859) nevezték el. 1855- ben ugyanis ő adományozta azt a Magyar Tudományos Akadémiának. S ha már a középkori könyvészetnél tartunk, hadd mondjuk itt el, hogy volt egy másik nagy alakja is e kor kutatóinak, mégpedig az ugyancsak Hont megyéből, Szobról származó Érdy János 572
