Ujváry Zoltán (szerk.): Az Alföld vonzásában. Tanulmányok a 60 esztendős Novák László Ferenc tiszteletére - Az Arany János Múzeum közleményei 12. (Nagykőrös-Debrecen, 2007)
Keményfi Róbert: Tárkányi birsalmaleves
mellbajok elleni retekcukorkát —eszébe jutott ennek egy régi, a népi gyógymódban is alkalmazott változata: „ ...mint egy 40 év előtt felette makacs hurutomból ily forma gyógyszer segített ki, hogy t. i egy nagy fekete reteknek közepire jókora nagy lukat vágtunk, s azt fehér Candis czukorral töltöttük meg aztán az úgy formálódót levet kávés kanállal kihörpölgettem. ”22 23 Szilády Károly feljegyzéseiben fontos szerepet kapott a ruházat is. Szabóhoz Pestre járt, és a különféle textileket is pesti kereskedőknél rendelte meg. Maga gondoskodott két felnőtt fiának ruházatáról is. Alapossága József fiához írt soraiból is kitetszik: „... pénzedből megmaradt 42 pftot kéred bundára meg bagariára. Ebből ugyan nehezen kerül ki azon két cikk, főleg Szolnokon, hanemha megírod, miféle bundát akarsz szerezni: csurapét-e vagy magyaros sárga irhabundát fekete szőrrel? Itt talán olcsóbban juthatnánk hozzá, vagy Pesten Leopoldi vásárkor vehetek Én jobban ajánlanám a csurapét, mert annak újjai is lévén, felhúzhatod. Jó volna az úgynevezett szolgabírós szürke köpönyeg is, nagy levehető gallérral s farkas bőrrel bélelve, mellyben aztán Szibériába is elutazhatnál...22 Még további ötleteket is adott, figyelmeztetve fiát, hogy a szőrmékre különösen vigyázni kell: ,,A szőrös ruhát azért is nem ajánlom neked, mert nyáron arra sok gondot kell fordítani, hogy a’ molyok meg ne rágják. Különben a magyar nyáron át azon ágy derekalja alá szokta szőrös ruháit tenni, mellyben hálni szokott, mondják, hogy úgy nem eszi meg a 'moly. " Saját részére kesztyűt szintén Pesten rendelt, kalapjait viszont Cegléden csináltatta Nagy József kalaposmesternél, aki 1860-ban nemzetiszín bélésű kalappal lepte meg.24 A conceptekben többször találkozunk a vászonruhák, fehérneműk beszerzésére, varratására vonatkozó feljegyzésekkel, a háziszőttes és az akkoriban elterjedőben levő finom rumburgi vászon említésével, valamint a divatos női ruhák anyagáról szóló levelekkel. A három évtized levéltermése bőséges információt hagyott az utókorra az utazás és közlekedés témakörében is. Szilády alapvetően üzleti és rokonlátogatási céllal kelt útra. Kiadókkal, szerzőkel, könyvkötőkkel és könyvkereskedőkkel fenntartott üzleti kapcsolatai behálózták az országot, de leginkább Pesthez kötődött. Rokonai Pesten és környékén, Debrecenben és szerte az országban éltek. Két felnőtt fiának lakhelyei - munkájuknak megfelelően - sűrűn változtak, őket ritkán látogatta. Évente többször is elutazott azonban Debrecenbe, „édes jó Anyámnak” szólított anyósához és a rokonsághoz. A pesti Józsefnapi vásár Szilády életében is olyan alkalom volt, amelyet nem hagyott volna ki, s amelyet összekötött a rokonok, ismerősök meglátogatásával és üzleti ügyeinek intézésével. Szilády kecskeméti évtizedeinek idején, 1841 és 1871 között óriási változások történtek a közlekedési viszonyokban, amelyekről rendszeresen megemlékezett. Gyökeresen újat hozott az 1853-as esztendő, amikor befejezték a Pest-Szeged vasútvonal építését.25 Szilády Károly conceptjei - közel négyezer oldal terjedelemben - még számos témához nyújtanak értékes adatokat. A néprajzi vonatkozású leírásokban is bővelkedő fogalmazványokból előkészületben van egy forráskiadvány, amely remélhetőleg sok szakmabeli érdeklődését is felkelti majd. 22 BKMÖL Conceptek. József fiamnak Zsombolyán. 1864. nov. 2. 23 BKMÖL Conceptek. József fiamnak Szolnokban, 1857. okt. 17. 24 BKMÖL Conceptek. Nagy József Úrnak, kalapgyáros Czegléden. 1860. május 28. 25 A közlekedés, utazás, árubeszerzés témakörében a conceptek anyagáról 2006. szeptember 4-én előadás hangzott el Nagykőrösön a Novák László által szervezett Tradicionális kereskedelem és migráció az Alföldön című interdiszciplináris konferencián, és szövege várhatóan megjelenik a konferenciakötetben. Ezért a conceptek e vonatkozásaival itt nem foglalkozunk részletesen. 570
