Ujváry Zoltán (szerk.): Az Alföld vonzásában. Tanulmányok a 60 esztendős Novák László Ferenc tiszteletére - Az Arany János Múzeum közleményei 12. (Nagykőrös-Debrecen, 2007)
Keményfi Róbert: Tárkányi birsalmaleves
Saját fogyasztásra Szilády a jobb kecskeméti borokat szakszerűen, pincében tárolta. A bor fontos élvezeti cikk volt az életében, mind a borfogyasztásról, mind a beszerzésről sokat írt feljegyzéseiben. A megbízható személyektől beszerzett, vasúton szállított tételek budai, érmelléki, tokaji, és Arad megyei termelőktől származtak. Kényes volt a minőségre, mint írta: ,, Szívesen megfizetem az árát, csakhogy igazán jó legyen mert bíz abból a Magyar Tudós Társaság pár tagja is fog inni... " Fűszer- és vegyeskereskedések ebben az időben már működtek Kecskeméten, Szilády mégis sok terméket máshonnan szerzett be. A finom szappanok megvásárlására Debrecenben élő anyósát kérte meg, finomított olajat, sáfrányt és egyéb fűszereket Pesten vásárolt. A szállítást alkalmi kocsikkal vagy vasúton történt, a megrendelések többnyire levélben, pl. Hoffmann fűszerárusnál: „Kérem legyen szíves a következő tárgyakat jelen levelemet vivő embertől megküldeni, ú. m. 2 font kávét, egy süveg czúkort (10-15 fontig), 2 font Riskását és ha van, 4 pakli legjobbféle Schweizerkávét. - A kávé és czukorból csak a nekem való középszerű árú de azért jófélét tessék választani, valamint a riskása és bors is lehető legjobb féle legyen... ”19 Ugyancsak Pesten szerezte be a dohány-és szivarárukat, több éven keresztül mindig ugyanarról a helyről. Szilády a babonákat megvetette, de szívesen alkalmazta a természetes gyógymódokat és szereket, kiváló ismerője volt a gyógynövényeknek és a népi gyógymódoknak is. A patikai taracknál jobbnak tartotta a földből frissen szedett gyökereket, melyeknek szedését és hatását maga is megtapasztalta. Úgy vélte: a patikai tarack - amelynek főzetét gyógyteaként használták - csak annak való, aki semmi áron nem tud frisset kapni. „Az a tarack vagy perje gyökér, mellyel én éltem, ollyan forma vékony szálakból állott, mint az úgy nevezett élesmosó, t. i. az a gyökerekből készült s madzaggal összekötött csomó, mellyel a’konyhabeli edényeket szokták tisztára súrolni. Ezen gyökereket Pápán lakiunkkor b. eml Hitvesem mindég frissen szedette a’mezőn, épen illy tavaszi időben mint most. Láttam, mikor a g)>ökereket haza hozták, ezek sötét barna héjjal 's itt ott rájuk ragadtfölddel voltak bevonva, de miután megmosták, szép irgás fejér lett, így aztán azon frissiben néha magam vagdaltam apró darabokra... ”20 Az „undorítóan édes-savanyú” gyökeret az aranyér gyógyítására alkalmazták. Aszaltszilvával együtt főzték, levébe borkövet és nádmézet kevertek, három héten keresztül kúraszerűen kellett fogyasztani, mértékletes táplálkozás mellett. A betegséggel kapcsolatban többeknek adott tanácsot régi tapasztalatokra hivatkozva, de a mértékletes életmódra is felhívta a figyelmet: „ ...a naponként jól ellátott gyomor - mint szakadatlanéi műben levő konyha utóbb elfüstösödik, lassanként elgyengül; ha pg ez nem végzi jól dolgát: kész a hypochrondia (sic!), kész az aranyér, - meg légiói a hasbajoknak, ezek aztán oka a csüggedésnek, állapotunkbeli meg nem elégedésnek... ”21 Lábainak elnehezedését és erősödő fájdalmait jól bevált népi gyógymóddal gyógyította: hátgerincére a nyakcsigolyától lefelé 24 piócát raktak, s a „kezelés” után mindjárt vidorabban érezte magát. Lábait széksós meleg lábfördőben áztatta, gyolcs zacskóba töltött mustárliszttel borogatta, amelyet időnként erős ecetbe mártott. Zsibbadó kezeit a pálinkafőzőktől kért „rézelejivel” mosogatta. Többféle gyógyszert Pesten szerzett be maga és mások számára, szemvizet külföldről (Aachenből) hozatott, de 1864-ben egy újságban olvasott reklámszövegről - amelynek hatására Mainzból rendelt köhögés és 19 BKMÖL Conceptek. HotYmann fűszerárus Úrnak Pesten Sebestyén téren az Arany horgonynál. 1848. ápr. 14. 20 BKMÖL, Conceptek. llkeyné Nénémnek Pesten. 1848. ápr. 7. 21 BKMÖL, Conceptek. József fiamnak Pozsonyban. 1847. dec. 12. 569
