Ujváry Zoltán (szerk.): Az Alföld vonzásában. Tanulmányok a 60 esztendős Novák László Ferenc tiszteletére - Az Arany János Múzeum közleményei 12. (Nagykőrös-Debrecen, 2007)
L. Juhász Ilona: "Kopjafa" versus hagyományos fejfa?
vert a köztudatban, s lényegében minden fából faragott emlékoszlopot, fejfát így neveznek. Kutatásaim során azt is tapasztaltam, hogy a csónak alakú fejfát egyre gyakrabban ugyanúgy kopjafának nevezik, mint pl. a táblás fejfákat, tehát ha fejfás temetőről van szó, a köznyelv általában egyszerűen csak „kopjafás temetőként” emlegeti. Ennek alátámasztására kitűnő példával szolgálnak azok a honlapok, amelyek a hajdúböszörményi temetőre hívják fel a figyelmet. A Hajdúböszörmény nevezetességeit bemutató web-oldalon a következő szöveg olvasható:,, Kopjafás temető, Hajdúböszörmény. A nyugati temetőként emlegetett újranyitott egykori református temető egyik parcellájában csak a jellegzetes hajdúböszörményi sírjel, a csónak alakú fejfákkal lehet temetkezni. A közelmúltban szakszerűen helyreállították a még megmaradt régebbi fejfákat is... ”24 25 Egy másik, Hajdúböszörmény látnivalóit is bemutató web-oldalon a következőket találjuk: „Akit érdekelnek a helyi temetkezési szokások, annak ajánlom, hogy keresse fel a kopjafás parcellát, ahol csak a jellegzetes hajdúböszörményi sírjel, a kopjafa állításával lehet temetkezni."2i Éppen azt a hagyományt (a helyi, csónakos fejfák hagyományát) reklámozzák tehát a kopjafa hívószóval, amelyet többek között az általános kopjafákkal szemben kívánnak megőrizni! A „kopjafa” kifejezést azonban nem csupán Hajdúböszörmény esetében használják, hanem robusztus csónak formájú fejfáiról nevezetes Szatmárcseke temetőjével kapcsolatban is. A szóban forgó település nevezetességeit bemutató internetes honlapok majdnem mindegyikén a „kopjafás temető” kifejezést olvashatjuk.26 Kivételt csupán a település honlapja képez.27 Az egyik web-oldalon a „csónakos kopjafás” kifejezést használják28, egy másikon a következőt olvashatjuk: „Kopjafás temető: a népi, csónak alakú fejfás temető műemléki védettséget élvez”.29 Hajdúdorog település temetőjében ugyancsak csónak alakú fejfák állnak, azonban ez is kopjafás temetőként tüntették fel az internetes honlapon: „...de említésre méltó a hajdúdorogi kopjafás temető is, ahol az ősmagyar múltra emlékeztető csónak alakú fejfák láthatók.”30 A fenti példák azt bizonyítják, hogy nem csupán a „kopjafa” mint objektum, hanem maga a kifejezés is egyre nagyobb teret hódít, tehát elképzelhető, hogy rövid időn belül a köznyelvben „kopjafa” elnevezés lesz az általános megnevezése minden típusú fejfának. Nagyon merészen fogalmazva a folklorizmus kopjafák, s maga a kopjafa szó elterjedését mind Magyarországon, mind a környező országok magyarlakta vidékein, Nyugat- Európában, illetve a más földrészeken élő magyarok körében tulajdonképpen egyfajta magyar globalizációs jelenségnek tekinthetjük. A Kárpát-medence magyarlakta településein általában az egykori hagyományosan állított fejfák helyett a lakosság zöme ezeket részesíti előnyben, ahogyan ezt a most bemutatott hajdúböszörményi, szatmárcsekei vagy hajdúdorogi példa jól szemléltette. Hajdúböszörményben sokan még az önkormányzati rendeletet is képesek megszegni, mert nekik jobban tetszik a „kopjafa”, mint a helyi hagyo24 http://wwu.vcndegvaro.hu/31-11812 25 http://wvvw.útleírás.hu/index.php?menu=travelogue_datasheet&travelogue_id=129&... 26 Iittp://www.panograph.hu/360arts/detaiis.php?image_id=475&sessionid=a2569a6215.. 27 www.szatmarcseke.hu 28 http://www.vendegvaro.hu/4-l543.html 29 http://www.thermaltourism.hu/4-1543.html 30 http://www.iranymagyarorszag.hu/info/hajdu-bihar_megye/ 508
