Ujváry Zoltán (szerk.): Az Alföld vonzásában. Tanulmányok a 60 esztendős Novák László Ferenc tiszteletére - Az Arany János Múzeum közleményei 12. (Nagykőrös-Debrecen, 2007)
Barta János, ifj.: Településszerkezet, foglalkozás és jövedelmek Zemplén megyében a 18. század végén
utolsó településekből csak egy irányban, a patak folyásának irányában lehetett kijutni. A Keleti-Beszkidekben és a Vihorlát oldalában több ilyen, szinte katlanszerű völgyben fekvő falu jött létre. A lakosságszámban fentebb megállapított nyilvánvaló különbségek ellenére azonban északon sem feltétlenül a törpe falvak voltak a jellemzőek. Az 1787-i népszámlálás adatai alapján az egy településre eső lakosság-átlagok ezekben a kerületekben is viszonylag számottevőek voltak, s nem mutatkozott alapvető eltérés a népszámláláskor regisztrált jobbágy-lakosság számában sem. Kivételt inkább a másik - a népesebb déli - oldalon találunk. A tokaji kerületben az egy településre jutó lakosok száma nagyjából duplája a következő (a pataki) kerület települései átlag-lakosságának és az ott lakó parasztgazdák átlagos számának, s több mint nyolcszorosa (illetve kilenc és félszerese) a sztropkói kerületbeli adatoknak. 1. sz. táblázat A települések átlagos lakossága az egyes kerületekben Kerület Települések száma Összes lakos 1 településre jutó lakos Jobbágy + zsellér 1 településre jutó gazda 1 Szerencsi 21 16 372 780 2 877 137 2 Tokaj i 10 18 701 1870 3 386 339 3 Pataki 13 12 003 923 1 991 153 4 Királyhelmeci 26 8 102 312 1 341 52 5 Zétényi 24 8 724 364 1 503 63 6 Újhelyi 28 15 306 547 2410 86 7 Gálszécsi 26 13 825 532 2 339 90 8 Terebesi 26 13 668 526 2 394 92 9 Sókúti 20 9 861 493 1 922 96 10 Homonnai 45 22 047 490 3 669 82 11 Varanói 39 12 198 313 2 099 54 12 Sztropkói 41 9 231 225 1 482 36 13 Göröginyei 33 12 349 374 2 271 69 14 Papini 44 17 751 403 3 272 74 15 Szinnai 48 19258 401 3 824 80 Megyei összes*444 209 396 472 36 780 83 * A megye lakott településeinek számát all. József-féle népszámlálás 452-ben adta meg, ezek közül azonban 8 puszta volt. Az önálló igazgatással rendelkező helységek száma így lesz 444. Vö. Danyi-Dávid szerk.: i. m. A földrajzi/településbeli különbségek a gazdálkodásra is rányomták bélyegüket. A 18. század végén a megyében a szántóföldi művelés sehol nem hiányozhatott, termelékenysége azonban a síkvidéki területeken természetesen jóval magasabb volt, mint a hegyi falvakban. Ezt igazolhatja a Mária Terézia uralkodása idején készített úrbéri felméréskor megállapított földminőség-kategorizálás, amely a megye alföldi falvait szinte kivétel nélkül az 1. osztályba, míg a hegyvidékieket a Ill-IV-be sorolta. A legdélebbi, a szerencsi kerületben a szántót a három-nyomásos rendszer szerint művelték, valamivel északabbra (pataki, királyhelmeci kerület) a két nyomás volt az általános. A szerencsi és a tokaji kerületben aligha bajlódtak a trágyázással, mivel a biztosok erre irányuló kérdései valamennyi községben megválaszolatlanok maradtak. Valamivel északabbra (pl. a pataki 45
