Ujváry Zoltán (szerk.): Az Alföld vonzásában. Tanulmányok a 60 esztendős Novák László Ferenc tiszteletére - Az Arany János Múzeum közleményei 12. (Nagykőrös-Debrecen, 2007)
Gecse Annabella: A baracai temető sírjeleiről
14. kép Коős Anna/élt 25 évet/Nyugodjon békében”. A síremlék alsó részén: „Bánatos szüleid is hozzád vágynak”. A sarkában a készítő neve: „Ferencz János”. A másik sírjel keresztben végződő táblaszerű síremlék. Méretei: 120x38 cm. Kissé megszürkült, felül enyhén díszes keresztet formázó fehér márvány emlék, amelyre szintén „díszcsavarokkal” rögzítették a 25x30 cm-es, a szövegnek helyet adó fekete üveglapot. Felirata az üveglapon: „Itt nyugszik/Koós János/neje Tokár/Rozália/ Nyugodjanak békében”. A tábla alatt: állíttatták a kedves szülök/Nyugodjál békében” (14. kép). A síremlékek szövegeiből arra lehet következtetni, hogy eredetileg az a síremlék volt a Koós Annáé, amelyik most szülei sírját jelöli. Ezt az is megerősíti, hogy szülei emlékén üres a kép helye, mégis van, még ha az üvegtábla kissé el is takarja. Abba a mélyedésbe éppen beleillene Koós Anna képe, amely a másik emléken kapott helyet. Ezek a sírjelek is tanúsítják, hogy már a 20. század legelején is gyakori alapanyagként szolgáltak a sírjelek állításához a különféle kőfajták, leginkább a márvány. Később, az 1960-as évekkel kezdődően terjedtek el a műkő (terasol-nak nevezik Baracán), általában tábla formájú síremlékek, ám a baracai temetőről elmondható, hogy a már korábban is használt márványt az új anyag nem tudta kiszorítani, ugyanis a tábla formájú sírjelek között a két anyag csaknem azonos számban fordul elő. Ami a sírjelek formáját illeti, ebben a tekintetben a kor sajátossága erősebb nyomot hagyott: a korábbi, még kő alapanyag esetében is díszítettebb fonnák erősen leegyszerűsödtek, azonosultak. Az újabb, egyszerűbb, táblaszerű síremlékek közül 46 készült műkőből. Formájuk teljesen megegyezik azokkal, amelyek alapanyaga márvány. Ez a típus a mai temető képének legáltalánosabb eleme. Ezen a típuson is, mint az összes korábbin viszonylag ritkán, de mégis előfordul fénykép, általában fehér porcelánkeretben, mind szögletes, mind ovális formában. Általában (csakúgy mint az azonos formájú, de márvány alapanyagúak) rimaszombati, tornaijai, esetenként távolabbi kőfaragó műhelyekben 481
