Ujváry Zoltán (szerk.): Az Alföld vonzásában. Tanulmányok a 60 esztendős Novák László Ferenc tiszteletére - Az Arany János Múzeum közleményei 12. (Nagykőrös-Debrecen, 2007)
Gecse Annabella: A baracai temető sírjeleiről
Gecse Annabella A BARACAI TEMETŐ SÍRJELEIRŐL A temetők, a sírjelek, a sírgondozás és temetőkultúra kutatásának mára a megközelítés és módszertan különbözőségei miatt eredményei is eltérőek. A különböző irányzatok és az azok szellemében született eredmények áttekintése általában történeti bevezető szakaszát képezi az e témában készült tanulmányoknak. A szlovákiai magyar nyelvterület temetőinek kutatását éppen a különféle koncepciók alapján rendszerezi és foglalja össze L. Juhász Ilona 2006-ban írott tanulmánya.1 írásában megtalálhatóak mindazok a munkák, amelyek az általam vizsgált település, Baraca temetőjére vonatkozóan a téma szakirodalmában eddig felbukkantak. A szlovákiai magyar temetők kutatása terén is - hasonlóan a teljes magyar nyelvterülethez -jellemző, hogy az első, de talán máig legnagyobb számú eredményeket a sírjelek, leginkább református fejfák népművészeti szempontú és -jelentőségű felmérései és elemzései jelentik. Ennek az irányzatnak született jó néhány eredménye Baraca távolabbi környékét illetően is. Tichy Kálmán néhány szilicei fejfarajza (házoromzatokról, kapukról készült rajzaival együtt) 1991-ben látott újra napvilágot.2 Baracához földrajzilag közelebb áll Liszka József felsővályi fejfákat rajzokkal is bemutató munkája.3 Czenthe Zoltán 2005-ben megjelent kötete a környék vonatkozásában a legfrissebb áttekintés, amely kötet több gömöri temető fejfáiról közöl fotókat.4 Novák László Ferenc monográfiájában szintén nagyon sok gömöri fejfarajzot, fotót közöl és elemez.5 Más, alapvetően nyelvészeti, névtani szempontú felmérés eredménye a losonci református temető adatgazdag dokumentálása.6 Lényegesen kevesebb az olyan munkák száma, de nemcsak a gömöri temetők, nem is csak a szlovákiai magyar tájak vonatkozásában, amelyek egy - egy temetőt a maga teljességében vizsgálnak.7 Klamár Zoltán tanulmánya az adorjáni temetőről ezek közé sorolható.8 A temetkezési szokások, az emberélet utolsó átmeneti rítusának elemzésével kiegészítve éppen vidékünk egyik településéről, Rudnáról készült nemrégiben egy komplex dokumentáció és elemzés.9 1 L. Juhász Ilona 2006. 2 Thain János-Tichy Kálmán 1991. 143-144. 3 LiszkaJózsef 1983. 50-51. 4 Czenthe Zoltán 2005. 5 Fejfakataszterében sok gömöri település szerepel: Alsókálosa (193.), Alsóvály (195.), Felsővály (196.), Berzéte (203.), Darnya (213.), Feled (225.), Gergelyfala (229.), Gortvakisfalud (230.), Harmac (233.), Jánosi (238.), Kánó (242.) Nemesradnót (266.) Otrokocs (269.), Pelsőcardó (273.), Rimasimonyi, Rakottyás (277.), Rimaszécs, Rimaszombat, Sajórecske (278.), Szilice (290.), Zeherje (302.), Szalóc (306.); Novák László Ferenc 2005. 6 Puntigán József-Puntigán Tünde 2003. 7 Készült azonban iránymutató, komplex feldolgozás a magyar paraszti halálképről, Kunt Ernő jóvoltából. Kunt Ernő 1987. A téma hasonló „körbejárásának” ezt megelőzően is, ezt követően is számtalan eredménye született, bár egy-egy temető teljes feldolgozására ezekben sem került sor. 8 Klamár Zoltán 2004. 9 L. Juhász Ilona 2002. 471
