Ujváry Zoltán (szerk.): Az Alföld vonzásában. Tanulmányok a 60 esztendős Novák László Ferenc tiszteletére - Az Arany János Múzeum közleményei 12. (Nagykőrös-Debrecen, 2007)
Kovács László Erik: A köröstárkányi temetőút változástörténete
Kovács László Erik A KÖRÖSTÁRKÁNYI TEMETŐÚT VÁLTOZÁSTÖRTÉNETE Dolgozatomban a köröstárkányi temetőüt megváltoztatásának viszontagságait szeretném bemutatni. írásmódom mozaikszerű felépítésével azt az értelmezési folyamatot szeretném érzékeltetni, amelynek folyamán a tiszta közlésből a társadalom kulturális gyökereit kutattam, amelyek sokszor hátsó mozgatóként implicit módon befolyásolták az eseményt. Nem tárgyalom az elbeszélés értelmezésének nehézségeit és a kódok megfejtését, valamint az eseményekhez kapcsolódó széles körű társadalmi közbeszéd - pletyka - jelenségeit, holott ez tovább árnyalná a valóságot. Erre egyedüli indokom a dolgozat tovább bővítésének későbbi lehetőségének fenntartása. Arra törekedtem, hogy a terepen gyűjtött adatok a maguk frissességükben jelenjenek meg, ezeket az idézett naplórészleteket követi az értelmező kifejtés. Terepnapló 1. nap: Köröstárkány, Románia 2005. 10. 29. este, 2100 „ Megérkezés után rövid terepbejárást tartottunk. Szállásunkról, 263 számból indulunk, röviddel sötétedés előtt. Az őszvégi este már ránk parancsolja a kabátot. Szombat lévén frissen sepertek az utcák, csak a házak előtt lepakolt farakások módosítanak a helyi ,,rendesség” skálán elérhető követelményeken. Mint házigazdánk, Cs. édesapja, F. elmondta, a kommunista rendszer alatt, mikor még magyar volt a POLGÁRMESTER, akkor az utcáról be lett hordáivá a tüzelő, az útszéli gyümölcsfákat pedig minden május elsejére rendre lemeszelték, hogy takaros legyen, de még a portákon is rendet tartott. Ma már, a legutolsó választás óta, mint Cs.-től megtudtuk, román a polgármester. Három másik román etnikumú faluval együtt választanak egy közös polgármestert a tárkányiak, aki ráadásul nem is helybeli. Azért nem magyar jelenleg a polgármester, mert kicsinyes érdekellentétek és sértődések, családi konfliktusok miatt, nem támogatták az előzőt. Más megfelelő magyar jelölt pedig nem volt. " A terepbejárást megelőző egyetemi felkészülés alatt gyűjtött szakirodalom szerint a Fekete-Körös völgyében fekvő Köröstárkány, a történelmi Partiumhoz tartozó, az Árpádok korában a koronaherceg által igazgatott Biharország,1 jellegzetes faluja. A Fekete-Körös völgye a Bihari hegység Vaskói-medencéjétől az Alföld keleti határáig tart. Jellegzetességét többek között történeti elzártságából, reliktum területként való fennmaradásából, sajátos „í”-zős nyelvi ízeiből, református vallásosságából és a székely eredettudatból nyeri. Ezen jellegzetességek a Belényesi-medence hat másik2 magyar lakosságú falujának megközelítőleg hétezer lelket számláló közösségében is részint jelen vannak. A köröstárkányi lakosság népesedési helyzete 1886 és 1992 között százalékos arányait tekintve nem sokat változott, ma is 98,6%-ban magyarok lakta település.3 1 Gömörország és Somogyország mellett. 2 Kisnyégerfalva, Várasfenes, Körösiánosfalva, Belényessonkolyos, Belényesúilak, Magyarremete. 3 Danielisz E.: 2000. 463
