Ujváry Zoltán (szerk.): Az Alföld vonzásában. Tanulmányok a 60 esztendős Novák László Ferenc tiszteletére - Az Arany János Múzeum közleményei 12. (Nagykőrös-Debrecen, 2007)

Dénes Zoltán: Voltak-e protestáns románok?

amelynek olyan közeli rokona. Ugyancsak a bánságban keresik a román szerelmi líra leg­régibb írásos megnyilvánulását. A Petrovay-kódexben fennmaradt Kenték Rúményoszk de dragoszte szkvisz egy magyar nyelvű Cantio de amore nem egészen hiteles de félreérthetet­len fordítása. Itt emlékezhetünk meg a román népköltészet hatásáról Balassi Bálintra, aki két szerelmes versét oláh nótajelzéssel látta el. Ha figyelembe vesszük Balassi nyelvtehet­ségét, biztosra vehetjük, hogy erdélyi tartózkodása alatt megtanult románul. Az első román disztichonokat a humanista műveltségű Halics Mihály írta barátjának, Páriz Pápainak de­dikált ódájában 1674-ben. A XVII. század közepétől a kálvinista román egyházi irodalom legtöbb terméke a gyulafehérvári nyomdából került ki, amelyet Rákóczi György állítta­tott fel 1638-ban s így megvalósította Bethlen Gábor tervét, aminek megvalósítását halála megakadályozta. Első nyomdásza egy Dobre Péter nevű pap volt, akit Rákóczi „Oláh or­szágból Tara Rumanesca” hívatott be. A kiadványok sora egy vegyes tartalmú, asztrológiai vallásos szövegekből összeállított kezdődik, amely 1639-ben vagy 1640-ben jelent meg. Csulay György szuperintendens költségén 1640-ben vagy mások szerint 1642-ben jelenik meg a kálvinista káté, ami a moldvai görögkeleti ellenreformációt váltotta ki. Bethlen Gábor örökségét követve Rákóczi György valósította meg az Újszövetség román nyelven történő kiadásának eszméjét, negyven évvel az első román vajdaságbe­li fordítás megjelenése előtt, ami Serban Cantacuzino bukaresti bibliája volt 1688-ban. Selivestru kalugyart már 1644-ben megbízta a fejedelem a fordítás munkájával. A nyom­tatás előtti lektorálást Simion Stefan gyulafehérvári metropolita végezte. Ő írta az előszót is, amelyben először merül fel az egységes román irodalmi nyelv gondolata: „Tudjuk jól a szavaknak olyanoknak kell lenniük, mint a pénzeknek, mert az a jó pénz, amely minden országban elkel s azok a jó szavak, melyeket mindenütt megértenek. Ezért tőlünk telhe­­tőleg igyekeztünk, hogy fordításunkat mindenki megértse.” Hasonló körülmények között jelent meg II. Rákóczi György költségén a fejedelmi nyomdában készült zsoltároskönyv 1651-ben. A fiatalabb Rákóczi fejedelemségének idejére esik a Varlaam moldvai metro­polita Feleletére adott viszontválasz megjelenése 1656-ban. Két évvel később a törökök megrongálták a nyomdát, de Apafi Mihály 1674. június 14-én kiadott rendeletével újra megnyitja. A kiadott könyvek közül fellelhető a Carare pe scurt spre fapte bűne indreptatoare című (Gyulafehérvár, 1685). Nyomtatója alvinczi János Zoba pap, aki kiadta még az ifjabb Apafi Mihályt emlegető Sicriiul de anu (1683), a Caeslovet (1685) és a Moliternic (1689) műveit. A román tankönyvirodalom első emlékei általában erdélyi nyomdákból kerültek ki. A gyulafehérvári nyomdából származik az első román tankönyvnek tekinthető könyv, a Bucovna ce are in sine deprindevea invataturii Copiilor la carte című ábécéskönyv 1699- ből. A magyarbarátnak nem nevezhető Onisilor Ghibu is elismeri: „.. .Az elsőség Erdélyé, ahol az Oláh ábécés-könyvek abszolút többségét nyomtatták. Egyébként figyelembe véve, hogy az ábécés könyvek erdélyi virágkora idején a fejedelemségek a görög kultúra mély­reható befolyása alatt állottak.” Áttekintve az eddigieket megállapíthatjuk, hogy a kálvinizmus a románság műve­lődésében jelentős szerepet játszott. „A románoknak pedig megnyílott a szemük”, írja a Braitin „...s látták, hogy az ő nyelvük is írható és művelhető, hogy semmi szükségünk immár a szláv nyelvre, amelynek durva igája alatt annyi évszázadot töltöttek éji sötétség­ben”. Kálvinista hatásra törik meg a román irodalomban a cirill betűkhöz való ragaszko­dás. Erdélyben Klain, Sinkai, Major latinizáló törekvéseit megelőzve protestáns hatásra alakul ki a megújult román nyelv. 453

Next

/
Thumbnails
Contents