Ujváry Zoltán (szerk.): Az Alföld vonzásában. Tanulmányok a 60 esztendős Novák László Ferenc tiszteletére - Az Arany János Múzeum közleményei 12. (Nagykőrös-Debrecen, 2007)
Lukács László: Az adventi koszorú elterjedésének történetéhez
Demokratikus Köztársaságból érkeztek, s az ajándékboltban kaphatók is. Ugyanitt a kirakatokban 1981 karácsonya előtti hetekben is láthattuk a zöld koszorúkat. 1982 adventjén a Fehérvár Áruházban is megjelentek a mennyezetre akasztott hatalmas fenyőkoszorúk, amelyeket lefényképeztem. Ekkor már árusították is az adventi koszorút egy Lenin (ma Prohászka Ottokár) úti virágüzletben. 1983-ban dekoráció volt a székesfehérvári Domus Áruházban. Ugyanebben az évben a Magyar Televízió Hét című műsorában megjelent a műsorvezető mellett, de lényegét nem ismerték, mert advent második vasárnapján mind a négy gyertyája égett. Valószínűleg az Osztrák Televízióból vették át, ahol a bemondónők, műsorvezetők mellett már 1978/79-ben adventi koszorút helyeztek el. A tárgy székesfehérvári felbukkanásán felbuzdulva cikket írtam történetéről, terjedéséről a Fejér Megyei Hírlapban és a Múzeumi Kurírban, illetve németül a Neue Zeitungban?4 Ezek az apró közleményeim talán a tárgy első említésének tekinthetők a magyar néprajzi irodalomban. Feljegyzéseim szerint 1980-ban a székesfehérvári püspöki palotában, a sárpentelei (Fejér m.) katolikus kápolnában, a Felvidéken a komáromi- és a nyitrai nagytemplomban is volt adventi koszorú. Odescalchi Eugénie hercegnő memoárjában a Nógrád megyei Szécsényből olvashatjuk: „Még 1946-ban megkértem Amand atyát, hogy Szécsényben is hozzák szokásba a szép adventi koszorút. Addig itt nem ismerték, és eleinte nem is szívesen fogadták ezt a kezdeményezésemet. M it akar a báróné azzal a német szokással? - gyanakodtak. Pedig az adventi koszorú világszerte ismert. Most már hiányolnák, ha nem égnének minden házban az öröm lángocskái, az adventi gyertyák.”35 A Hangony-völgyből (Gömör és Kishont m.) írta Dobosy László 1989-ben megjelent könyvében: „Az utóbbi években kezd terjedni az a szokás, hogy a piacon, vagy az ózdi virágüzletekben vásárolnak úgynevezett adventi koszorúi, amit az ünnepek alatt étkezéshez az asztal közepére helyeznek, és a benne lévő gyertyát meggyújtják. Ami nem más, mint 20-30 cm átmérőjű, fenyőgallyból, tobozból összeállított díszkoszorú.”36 Kriza Ildikó 1983-ban országos felmérést végzett kérdőív segítségével és interjú-módszerrel, megtudni, milyen formában ünnepük a karácsonyt. Külön kérdésként szerepelt, hogy a karácsonyfán kívül van-e egyéb karácsonyi dísz a lakásban. Az adventi koszorú egyetlen válaszban sem szerepelt. Ugyanakkor Kriza Ildikó említette egyéni megfigyeléseként, hogy az adventi koszorú városi értelmiségiek lakásaiban 1983-ban megjelent.37 Gelencsér Józseffel együtt a Fejér megyei népszokásokról írt könyvünkben társszerzőm a fentieknél jóval korábbról említette a karácsonyvárás segédeszközét a Mórivölgyből és a Zámolyi-medencéből: „Valószínűleg német hatásra a két világháború között Csákváron néhány családnál feltűnt az ádventi koszorú. Mintegy 20 cm átmérőjű tárgyat fenyőágakból fonták, az adventi négy hetet szimbolizáló négy gyertyát tettek rá, és a sublótra helyezték. Minden adventi vasárnap az esti imádságnál eggyel több gyertyát gyújtottak meg rajta, így karácsonyhoz érve egyre erősödött a fénye. Csókakőn, Sőréden, Bodajkon a templomban - az emlékezet szerint - hosszabb ideje helyeznek el adventi koszorút. Napjainkban is az a szokás, hogy a plébános a mise előtt gyújtja meg az esedékes számú gyertyát. A lakásokba viszont itt nem került be.”38 Megerősíti a korainak tűnő csákvári szórványos előfordulást, hogy az adventi koszorú Nagykovácsiban (Pest m.) is már az első világháború után megjelent, az itteni németek második világháborút követő kitelepítésekor már egyetlen házból sem hiányzott. A nagykovácsiakat Erfeldbe (Baden- Württemberg) telepítették, ahol az adventi koszorú szintén a két világháború között honosodott meg.39 Gelencsér József egy későbbi cikkében azt írta, hogy az adventi koszorú 442
