Ujváry Zoltán (szerk.): Az Alföld vonzásában. Tanulmányok a 60 esztendős Novák László Ferenc tiszteletére - Az Arany János Múzeum közleményei 12. (Nagykőrös-Debrecen, 2007)
Lukács László: Az adventi koszorú elterjedésének történetéhez
nagyméretű térhódítása az 1980-as évek végén indult el. Nem a teljes ismeretlenségből kellett a lakásokba bevonulni, mivel az egyházi szertartásba már korábban beépült. Kiss János székesfehérvári kanonok, jelenleg nagyprépost, visszaemlékezése szerint az adventi gyertyagyújtás már évtizedekkel ezelőtt szinte a liturgia részévé vált, s már az 1950-es években is elhelyezték az adventi koszorút a templomokban.40 Sulyok János Ignác székesfehérvári püspöki könyvtáros és levéltáros az 1980-as években úgy emlékezett, hogy az egyházmegyei hatóság az 1950-es évek végén foglalkozott azzal, hogy az adventi koszorú bekerülhet a templomokba. Együd Árpád gyűjtéséből tudjuk, hogy ugyanebben az időszakban az adventi koszorú a szomszédos Somogybán is meghonosodott.41 Felvidéki terjedéséről az 1999-ben végzett kérdőíves gyűjtés eredményei alapján Liszka József tanulmánya tájékoztat. Az adventi koszorú meghonosodása a felvidéki magyarság körében a kilencvenes években vette kezdetét. Elsősorban városi, értelmiségi, vállalkozói rétegeknél jelent meg. Egyik jelentős terjesztője a katolikus egyház. 1999. adventjének első vasárnapján Komáromban a Szent Rozália templomban a reggeli misén mintegy 20 adventi koszorút szentelt meg a plébános. Köbölkúton (Esztergom m.) is az 1990-es évek utolsó harmadában rendre megszentelték az adventi koszorúkat a katolikus templomban. Komáromban nem csak a katolikusoknál, hanem az evangélikus- és református templomban is évek óta van adventi koszorú.42 Az erdélyi szászoknál adventi koszorút a második világháború előtt nem készítettek. Városi családoknál jelent meg az 1960-as évek végén, majd fokozatosan terjedt el a falvakban is az 1970-es években. Nagykapuson (Nagy-Küküllő m., Cop§a Mare) a lányok fonták fenyőgallyakból. Keresztényszigeten (Szeben m., Cristian) a sírkoszorúkat kötő családtól vásárolták. Egy nagyobbat elhelyeztek a templomi csilláron is.43 Erdélyben az adventi koszorú megjelenését és terjedését a magyarok körében Pozsony Ferenc szász hatással magyarázza. Legkorábban a szász-magyar vegyes családokban bukkant fel. A második világháború utáni évtizedekben Németországba kitelepült szászok egy része karácsonyra adventi koszorút hozott Erdélyben maradt hozzátartozóinak. Az egykori szász városokba (Brassó, Kőhalom, Segesvár) beköltözött magyarok már az 1970-es években készítettek vagy vásároltak kisebb zöld fenyőkoszorút, melyet a magyar nemzeti színekre utaló piros és fehér szalagokkal, gyertyákkal díszítettek. Elterjesztésében az erdélyi magyaroknál is jelentős szerepet játszott az egyház, az iskola és a kereskedelem.44 Az erdélyi Sóvidéken a reformátusok a katolikusoktól vették át a szokást: „Karácsony böjtjének elején fenyőkoszorút kötöttek a sóvidéki katolikusok. Négy szál gyertyát állítottak bele, s hetenként egy-egy szállal többet gyújtottak meg. [gaz - panaszkodnak a parajdi és a köröndi protestánsok - már mi is fonunk karácsonyi koszorút, mint a katolikusok, lassan már egyformák leszünk velük.”45 A Vajdaságban az adventi koszorú az 1990-es években Magyarország felöl rohamosan terjedt. Figyelemre méltó, hogy korábban az Ausztriában, Németországban dolgozójugoszláviai vendégmunkások révén nem honosodott meg a szokás.46 Székesfehérváron a Ciszterci Szent István Gimnázium aulájában Milcsinszky Alajos spirituális vezető minden adventi hétfő reggelén eggyel több gyertyát gyújt meg a nagy adventi koszorún. Diákok, tanárok és az énekkar is közreműködnek a gyertyagyújtást keretező áhítaton. Minden osztályterembe, a tanári asztalra is kerül egy adventi koszorú, amelynek gyertyáit a hittan- és az osztályfőnöki órákon gyújtják meg. Milcsinszky Alajos a ciszterci templom plébánosaként az 1970-es, 80-as években is helyezett el adventi koszorút. Itt az ünnepélyes gyertyagyújtást 1980-ban le is fényképeztem. Ma a cisz-443
