Ujváry Zoltán (szerk.): Az Alföld vonzásában. Tanulmányok a 60 esztendős Novák László Ferenc tiszteletére - Az Arany János Múzeum közleményei 12. (Nagykőrös-Debrecen, 2007)

Marinka Melinda: A Szentháromság tiszteletének kialakulása a szatmári sváboknál a táj szakralizációjának következtében

újbóli lehetőségét adták a történeti szatmári sváb falvak különböző lakóinak. A jelenlegi látogató közönség azonban már nem csak a szatmári sváb származású, magyar ajkú kör­nyékbeli lakosságból áll, hanem a nagykárolyi és a közeli települések egyéb etnikai eredetű (román, magyar, cigány) római katolikus családok tagjai is képviseltetik magukat. A hely - a kápolna és környezete - szakralitását az idők folyamán többször majd­hogynem elveszítette. A Szentháromság iránti tisztelet - a közösség és az individuum számára fontos vallási identitás kifejezőeszköze - azonban mindig újraélesztette a tá­jat és megóvta deszakralizálódásától. Gráfik Imre idézi E. T. Hall nézetét, miszerint „az ember és a kulturális dimenzió kapcsolatából mind az ember, mind pedig a környezete kiveszi részét: kölcsönösen alakítják egymást.”19 A szatmári svábok esetében a kulturális dimenzió, a vallásosságuk az, amelyre a környezet hatott, és amely a környezetet is be­folyásolta. Szentháromság-kápolna Csanáloson A csanálosi Szentháromság-kápolna példája E. T. Hall korábban említett megálla­pítását erőteljesebben igazolja a tájátalakítás és a vallási élet válto­zásának összefüggésében. Amíg a nagykároly-lyukashalmi kápolna Szentháromság-kultusza a sváb fal­vak között kistérségi szintű vonzás­­körzetet alkotott, addig a csanálosi kápolna kimondottan lokális hagyo­mány kialakulását mutatja. A kápolna Csanálos főutcáján - 200 méterre a magyar-román ál­lamhatár-átkelőtől - a Mosoni csa­lád udvarában áll. A kápolna eredeti épületét Mellau Nándor (a jelenle­gi tulajdonos, Mosoni Magdolna ükapja) és felesége, Reszler Ágota építtette 1897-ben. Ezzel fejezték ki hálájukat a Teremtőnek a jól műkö­dő pálinkafőzőjük bevételéért. Mély vallásosságukban, hitüket érzékeltet­ve választották a kápolna oltalmazó­jaként a Szentháromság szentségét. Arra nincs adat, hogy a helybeliek a felszenteléstől kezdve rendszere­sen jártak-e ki a kápolna elé, de az bizonyos, hogy tudtak olyan esetről, amikor a járókelők meg-megálltak egy ima elmondására. A kultikus váltást, pontosabban a Szentháromság tiszteletének kon-19 Gráfik I.: 1995. 110. 412 4. kép. A csanálosi Szentháromság-kápolna kegyképe

Next

/
Thumbnails
Contents