Ujváry Zoltán (szerk.): Az Alföld vonzásában. Tanulmányok a 60 esztendős Novák László Ferenc tiszteletére - Az Arany János Múzeum közleményei 12. (Nagykőrös-Debrecen, 2007)

Bathó Edit: Szent Vendel kultusza a Jászságban

dósaihoz hasonló öltözékben mutatja Vendelt, a lábánál egy heverő birkával17 (7. kép). A talapzatán a következő szöveg olvasható: „ D/CSÉRTESSÉK A JÉZUS / ISTEN DICSŐSÉGÉRE/ÁLLÍTTATTA / ÖZV. /HORVÁTH KÁROLYNÉ/SZÜL. LÉKÓ MÁRTA /LEÁNYA MÁRTA /FÉRJEZETT LÁSZLÓ JÁNOSNÉ/1902. " A szobor mellé az 1980-as években egy büfét építettek és bokrokkal vették körül.

Jászboldogháza

Jászboldogháza a XIX. század közepéig Jászberény pusztája volt, de az 1860-as tagosítást követően egyre többen költöztek ki, s 1946-ban önálló településsé vált. 1905- ben a község mellett fekvő Jakab-pusztán az állattartó gazdák már szobrot állítottak Szent Vendelnek. A jakabi szobor különleges népies bájával, egészen sajátos stílust képvisel a jászsági Vendel-szobrok között (8. kép). A magas talapzaton álló festett szobor a jászsági pásztorok jellegzetes öltözetében: csizmában, ráncos bőgatyában, fehéringben, fekete ujjatlan dolmányban, nyakravalóval, subában és kiskarimájú kalapban, vállán tarisznyával és kulaccsal jeleníti meg Szent Vendelt. A kezében ő is pásztorbotot tart, a lábánál két oldalt pedig egy-egy birka fekszik. A talapzatán a következő felirat: „ISTEN DICSŐSÉGÉRE / ÁLÍTATTÁK AZ A JAKABI / ÉS BOLDOGHÁZI,/SZENT VENDEL/ TÁRSULAT/TAGJAI TÖBB JÓSZÍVŰ/ EMBEREK ADOMÁNYAIKBÓL/1905. JÚNIUS I JÉN/ MEGÚJÍTTATOTT1946-BAN"

17 Fodor István Ferenc, 1991. 10.

396

7. kép. A jászjákóhalmi Szent Vendel-szobor

6. kép. A jászdózsai Szent Vendel-szobor