Ujváry Zoltán (szerk.): Az Alföld vonzásában. Tanulmányok a 60 esztendős Novák László Ferenc tiszteletére - Az Arany János Múzeum közleményei 12. (Nagykőrös-Debrecen, 2007)
Bathó Edit: Szent Vendel kultusza a Jászságban
8. kép. Jászboldogháza-jakabi Szent Vendel A szobor készítője a Borsod megyei Szomolyán működő kőfaragó mester, Übauer Károly volt.18 Jakab puszta egykori sűrű tanyavilága azonban már múlté. Napjainkban szinte csak elvétve találunk működő tanyát a területén. Szent Vendel szépen gondozott szobra azonban ma is ott áll a Jászboldogházára vezető út mellett, három terebélyes fa árnyékában és vigyázza az arra járókat. A rácsos fémkerítéssel körbevett szobrot a jászboldogházi Szent Vendel Társulat tartja számon. A szobor jelenlegi keresztapja Fózer Balázs, aki gondot visel rá és rendben tartja. Jászboldogháza egykori kiterjedt állattartása és hatalmas tanyavilága több Vendel Társulat (jászboldogházi, jakabi, Csíkos-kutyinai) működését tette lehetővé, s ennek megfelelően - a Jászságban egyedülálló módon - több Szent Vendel szobor felállítását is eredményezte. A jakabi szobor után 1935. október 20-án, Szent Vendel napján egyszerre két határrészen is szobrot emeltek a pásztorok védőszentjének. A felszentelésen Jászberény akkori vezetőivel együtt, a térség országgyűlési képviselője, dr. Antal István is részt vett.19 A Csíkos-kutyinai határban álló festetlen szobrot Csák József, jászberényi kőfaragó mester készítette, jászsági pásztorként (bőgatyában subában, széles karimájú kalapban), a lábánál két fekvő birkával ábrázolva Szent Vendelt (9. kép). A talapzaton a következő 18 Gulyás Éva, 1994. 113. 19 Papp Izabella, 2000. VII. 6. sz. 7. 397 9. kép. Jászboldháza - Csíkos-kutyinai Szent Vendel
