Ujváry Zoltán (szerk.): Az Alföld vonzásában. Tanulmányok a 60 esztendős Novák László Ferenc tiszteletére - Az Arany János Múzeum közleményei 12. (Nagykőrös-Debrecen, 2007)
Eperjessy Ernő: Pásztorok - betyárok a Zselicben
odaért, mint a kocsiút az erdő szélén vezet. Láti ám, hogy egy embör kinn áll az erdőszélön. Odaér. Aggy’Isten, komámasszony! - még ü köszönt. Hová, hová ijjen korán édös asszonyomI - Emék a vásárra, az Isten áldja mög, vannak kis gyerökeim, szeretnék nekik kis ruhát vonni, hogy egy kis göncöt dobhassak a nyakukba. Nem féli Úgy hallottam, hogy az a gazembör Patkó ere csavarog. — Nem félök én, nem bántja az a szögént. Mér fénék én tülel Inkább az Isten áldja mög, ahun van is. Ekközbe láti, hogy egy kocsi mög gyün az asszony után. Az is mögy a vásárra. Egy lóvá. Az asszony után. Azt mondja Patkó: — Ne mönjön maga sehá, várgyon egy kicsit kedves komámasszony! Közbe odaér a kocsi az egyessel. Az mög partékás zsidó vöt. Hová mögy avvá az egyessé bácsikai Emék a vásárra, van egy kis portékám, el szeretném adni. Hát nem fél a Patkótu, mert azt beszéllik, hogy az a gazembör ere jár mastanábal Dehonnem félök, dehonnem, hogy vergye mög az Isten azt a gazembört, mög a bandájjál is! Egy se röndös, aki vele cimboráik Hát igy és igy, mondta a magáét a partékás. Na - aszongya ha magának az a Patkó egy gazembör, ájjon fére és ennek az asszonnak, ahány gyeröke van, mérgye ki a ruhát! A zsidó ugye réffe vagy métörré akarta kimérni. - Nem! Foggya ki a lovát, és a kocsirudhol mérgye! Az lösz a réf Mongya asszonyom, hány gyeröke van? - E köllött neki sorúni, hogy van hat gyeröke, mög hát az ura. Nyócadmagammá vagyunk, aszongya. így aztán az összesnek, a legkisebbtü az uráig, mind a nyócnak méretött partékát. Az asszon mögköszönte. Na mast, kedves barátom, maga is émöhet. Tudja mög, én vagyok az a gazembör Patkó. Én vagyok az a Patkó! Utána mögen gyün egy menyecske, egy fiatal asszony, nagy högyössen. Azt is kérdi: — Hová, hová aranyos ki menyecském, ijjen koránl Mögyök a vásárra. Hát nem fél itt az erdő mellett atlu a gazembör Patkóiul Azt beszéllik, hogy ere tartózkodik. Dehonnem félök! ...és ékezdte a Patkót átkozni, mög mindönféle. - Jól van, úgy is köll neki! — még ezt felite rá. De mögkérném én magát, hogy hozna neköm a vásárbu egy tucat patkószöget. Adok rá pénzt. Lögyön szüves, hozzon érte egy doboz patkószöget. Én itt vagyok csősz, amikor majd gyün haza, itt várom az erdő szélibe. Hát, mikor gyütt vissza, csakugyan ott az embör. -Na, hozott neköm szögetI Hoztam- azt mongya - tessék! - Na, akkor megfogták, mert má vótak társai hárman is, és beleverték a szöget a mönyecske tápába. Na - azt mongya - mast émöhet. Magának ez kijárt, mert szidta Patkót, aki egyetlen szögénnek se ártott. Én vagyok az szöméllössen.26 A Zselicben a betyárvilág után 100-120 évvel későbben is legendák övezik a betyárok neveit. Köztük is a leggyakrabban emlegetett személy Patkó Bandi. (A nép egy Bárdibükkön álló öreg tölgyfát Patkó Bandi fájának mondja, a zselickislaki szőlőhegyen áll Patkó Bandi pincéje, Gyöngyöspusztán a Széchenyi-kastély pincegerendájában ma is látszik baltájának a helye, stb.) A betyárok alakjai mint hősöké, nemcsak a dalokban, balladákban, népmondákban élnek tovább, hanem a népi díszítőművészetnek, nevezetesebben a pásztorfaragásoknak is kedvelt témája. - A dunántúli pásztorfaragásokon jellegzetestesttartással. kidüllesztett mellel, felvetett fejjel, puskával a vállán, lőporszaruval és tarisznyával az oldalán, büszkén lépeget a betyár... A megszépített valóságról szóló balladákban, dalokban, betyártörténetekben a betyár legendás hősként jelenik meg, akit 26 Eperjesi Imre, ua. 380
