Ujváry Zoltán (szerk.): Az Alföld vonzásában. Tanulmányok a 60 esztendős Novák László Ferenc tiszteletére - Az Arany János Múzeum közleményei 12. (Nagykőrös-Debrecen, 2007)

Eperjessy Ernő: Pásztorok - betyárok a Zselicben

Patkó Bandi „ tölgyfája " (Bárdudvarnok) Bárdibükki Gosztonyi-kastély kertjében (Fotó: Eperjessy Ernő, 2004.)

Gyilkosságokat csak megtorlásként követtek el.23 24 25 Tarjánné Tajnafői Anna viszont a neves zselici betyárok között három Patkót is emleget. István és János mellett a leghíresebb Patkó András, azaz Bandi, aki a legenda szerint János és István apja volt és aki a legzsiványabb volt köztük. - írja. Ezt erősíti meg, hogy a fennmaradt népmondák valóban mind Patkó Bandiról szólnak.24 25

Ugyanakkor Berta azt állítja, hogy nem volt több Patkó, hanem csak egy: Patkó Pista. Nem Bécen született, hanem a Szigetvári járásban Endrőcön. Az endrőci kanász fia. Eredetileg nem Tóth János a neve, hanem Csorba IstvánP

E fejezetnek nem feladata a történelmi adatok pontosítása. Az egyszerű emberek valószínűleg működésük idején sem tudhatták pontos adataikat, hiszen felvett néven váltak híressé, a hivatalos verzió szerint hírhedtté. Azonkívül későbben más alantasabb járódók is raboltak az ő nevük alatt. A későbbiekben nevük folklorizálódott, a nekik tulajdonított tetteikről szóló történetek pedig Európa más népeinél is ismert mondaelemekkel bővültek. (A betyár, akit nem fog a golyó, a kocsirúdhoz mért partéka, a megpatkolt áruló stb.)

Kérőm szépön ez is a Patkóval történt: - Mönt a szögény cselédasszony a vásárra. Gyerökei vótak, mög mindön..., hogy vösz a gyerökeinek egy kis ruhát. Hát egyedü mönt,

23 Gönczi Ferenc: A két Patkó-testvér volt Somogy két leghíresebb betyárja. In: Új Somogy. 1940. január 5.

24 Tarjánné, ua. 17.

25 Berta, ua. 21.

379

Patkó Pista 1859-ben Mikén. Szemlér Mihály színezett krétarajza