Ujváry Zoltán (szerk.): Az Alföld vonzásában. Tanulmányok a 60 esztendős Novák László Ferenc tiszteletére - Az Arany János Múzeum közleményei 12. (Nagykőrös-Debrecen, 2007)
Hála József: Néhány anekdota és történet a magyar néprajztudomány köréből
[...] Hosszú korom bajuszát pödörgetve ott ödöng a ,, csontbáró” Orbán Balázs, Thaly Kálmánnal karonfogva, a ki talán éppen most közli vele azt a történelmi fölfedezését, hogy a kuruczok olyan derék legények voltak, mikor karóba húzták őket, még ott a karón is pipáztak. A buffet felé húz báró Bánffy György, az operette-szerző, a kit azzal haragítanak, hogy a zene első sorban úgy érdemel figyelmet, mint „ haj növesztő szer”. (Innen van a zongora-virtuózoknak a nagy hajuk.) Csak említeni kellett a nagy hajat s már élénkbe lógázza magát Herman Ottó, a kit a nagy haj és a pókok tettek híressé, de nagyon lassan, mert nálunk még az ilyen fajta tudományt hiábavaló szőrszálhasogatásnak tartják. Mikor az erdélyi ember előtt dicsekedett, hogy tizenkét pókfajt talált a környékükön, az kételkedve rázta fejét:- Ugyan, ugyan, hiszen az egész világon csak háromféle pókfaj van, a közönséges pók, a keresztes és a kaszás pók.- Már a szeme is más mindeniknek, - bizonykodott Herman.- Ugyan, ugyan, hiszen a póknak nincs is szeme. Egyszóval, a hány ember, annyi típus és annyi adoma. Ki győiné azokat elsorolni? Méltán mondják, hogy Magyarország az adomák és tréfák hazája. De hát még a folyosón? Az akkor valóságos puskaporraktár. Igaz, hogy ez elmésségekben sok olyan puskapor van, a melyikkel már lőttek egyszer. [...] A gyűrött, szinehagyott kabátok a baloldalon, a jól táplált testek átellenben, bizonyos választékosság a középen. A függetlenségi párton még magyar ruha is akad: Csanády Sándor, Izsák Dezső, Rigó Ferencz, Orbán Balázs, a két Madarász, még mind magyar csizmában szeretik a hazát. A mozdulatok ruganyossága, testtartás, járás mind elütt egymástól. De a legátlábolhatlanabb mélység a pártok között mégis a ruhaszabás. Herman például ott a hol van, megvan, de ültessük csak a bársonyos Grómon Dezső mellé s azonnal botrányossá válik. Andrássy Gyula Gosztonyival karonfogva nevettető látványt nyújtana. Egyszóval a ruha sokat tesz: a kin a ruha gyermekkora óta jól áll, arról biztos, hogy mameluk lesz, vagy habaréki; a kin nem jól áll, kénytelen szélsőbali lenni. [...] Közel ül egymáshoz Ugrón Gábor és Herman Ottó, a két sebeket osztogató dalia, kik fegyveresen alusznak, a pajzsaikkal betakarózva. [...] Lázár, Dobránszky, Orbán Balázs és a kapaczitások közül is nem egy, leírva adják oda elmeszülötteiket az iroda számára. Dobránszky előre rakja bele még a „helyes”, ,,igaz”, „úgy van” közbeszólásokat is, a saját akarata szerint; Orbán Balázs pedig ama helyeket, a melyeket szerinte emeltebb hangon kell majd előadni, aláhúzogatja czeruzával, a lágyan elmondandó helyeket ellenben kék irónnal jelzi. (E kéziratban meg volna tehát bizonyos fokig a hangja is örökítve, ha a beszédek kiállnák az örökkévalóságot.) [...] Azonfelül nem szabad olyanokat csinálni, mint Orbán Balázs, a ki a kerületekben korteskedvén, minden faluban máskép mondta az államadósságot: hol többet egy pár száz millióval, hol kevesebbet, a miért aztán komolyan megfedette Ugrón:- Engedd meg barátom, de én nem hagyom a népet bolonditani. Válassz magadnak egy numerust, a minő neked tetszik, nem bánom, de aztán maradj is meg mellette következetesen. [...] Ezen a thémán azután el ábrándoztunk. Mistikus deczemberi homály volt. A gázlángok kísérteties fényt vetettek. A tanácsteremből titokzatos zsongás ringatott el bennünket... 355
