Ujváry Zoltán (szerk.): Az Alföld vonzásában. Tanulmányok a 60 esztendős Novák László Ferenc tiszteletére - Az Arany János Múzeum közleményei 12. (Nagykőrös-Debrecen, 2007)
Selmeczi László: Lehel vezér kürt mondája
guk előtt - ha férfiak - nem fognak meghátrálni, amíg élelmük van, odahagyván tehát a monostort, mivel annak istene, Gallus - véleményük szerint - ura a tűznek, a falu néhány házát felgyújtották, hogy lássanak, közeledett ugyanis az éjszaka, és elhallgattatván a kürtöket és az embereket a Konstanzba vezető úton eltávoztak. Az erődbeliek azonban azt gondolván, hogy a monostor áll lángokban, értesülvén távozásukról rövidebb utakon üldözni kezdték őket, és a sokaságot messziről követő felderítőket szemből megtámadván néhányat közülük megöltek, egyiküket pedig megsebesítve fogolyként magukkal hurcolták. A többiek nagy nehezen elmenekülve kürtökkel jelt adtak a sokaságnak, hogy óvakodjanak.”48 A régi Gesta alapján dolgozó Anonymus ugyan Lél attribútumaként a kürtöt tüntette fel (Tas fia Lél megfújta a kürtjét - tuba cecinit49), de nála a kürt nemcsak vele kapcsolatban szerepelt. Amikor Szovárd meg Kadocsa Gálád (dux Glad) ellen indultak, „akkor a magyarok megfútták a harci kürtöket”,50 vagyis nemcsak Lehelnek volt harci kürtje. Harci kürtje volt Bulcsúnak is. Amikor a magyarok Bolgárfehérvár (Belgrád) ellen indultak, Bogát fia, Bulcsú harsogtatta a hadikürtöket („Tas fia Lél tulajdon jelével megjegyzett zászlaját felemelve, meg Bogát fia Bulcsú a hadikürtöket harsogtatva, rögtön előrenyomult a küzdelemhez.”)51 Tehát Anonymusnál még nem Lehel egyedüli attribútuma a kürt. A kürtöt Lehel kizárólagos attribútumává, minden bizonnyal a szájhagyomány alapján az V. István kori gesta szerzője tette, amit a mondába időközben beépült kürt jelenet egyértelműen magyarázhatott. A szájhagyomány pedig, minthogy a honfoglalás kori seregvezérek közül Lél neve minden magyarul beszélő számára egyet jelentett a lélegzettel (lehelettel), természetesen kapcsolhatta a honfoglaló seregvezér nevét a kürtfüváshoz, végső soron a kürthöz.52 Vagyis nem a harcra hívó kürthöz kapcsolódó személyes készségek miatt, hanem a vezér nevének egyértelmű jelentése miatt válhatott a kürt éppen Lehel attribútumává. Már Mályusz Elemér felhívta arra a figyelmet, hogy azok az énekmondók, akik az augsburgi vereséget, Bulcsú és Lél halálát panaszos énekeikben megörökítették és nemzedékről-nemzedékre áthagyományozták, a költői igazságszolgáltatással a hallgatóikra nehezedő komor hangulatot segítették eloszlatni. Az ily módon teljessé vált Lehel mondát örökítette meg a XIII. században Ákos mester írásban, s az ettől vált kötelező hitelű történetté,53 amelynek szereplői valós történelmi személyek voltak. Azonban, mint Sándor István rámutatott, az ősi hiedelem, mely szerint a harcban elpusztultak a másvilágon legyőzőik szolgái lesznek, a mondában nem érvényesülhetett Ottó és vezéreket kivégeztető Henrik herceggel szemben, annál inkább betölthette ezt a szerepet a csata harmadik német vezéralakja, (Vörös) Konrád, Lotharingia hercege (az ő wormsi udvarában vendégeskedett 944 márciusában Bulcsú), aki szétverte a cseh hátvédet hátba támadó magyar 48 A honfoglalás korának írott forrásai, 1995.250-251. 49 Anonymus: Gesta Hungarorum, 1975. 113. Szentpétery E. 1937. 82. 50 Anonymus: Gesta Hungarorum, 1975. 118. 51 Anonymus: Gesta Hungarorum, 1975. 114. 52 Nem fogadhatjuk el Pais Dezsőnek a tudományos köztudatba átment állítását arról, hogy a „kürtös” Lél bizonyára a kürtfúvásban megbámult hatalmas leheletéről, szuszáról nyerte ezt a nevet. Lél nevét több korai helynév is megőrizte. A helynévkutatás jelenlegi álláspontja szerint a Csallóköz keleti részén és a Vág mellett található helységek az ő birtokai voltak. Lél nevét a latin források is ismerték, Lele, Leli, Lulo alakban írták le. Lél a nevét minden bizonnyal születését követően kapta. Akkor pedig még szülei számára sem lehetett evidens, hogy felnőtt korában éppen kürtfúvásáról fog elhíresülni. Pais D. 1926. 125. Anonymus: Gesta Hungarorum. 1975. 155. A Magyar Nyelv Értelmező Szótára IV. 1961. 670-671. A Magyar Nyelv Történeti-Etimológiai Szótáraik 1970. 744-745. 53 Mályusz E. 1971.99. 347
