Ujváry Zoltán (szerk.): Az Alföld vonzásában. Tanulmányok a 60 esztendős Novák László Ferenc tiszteletére - Az Arany János Múzeum közleményei 12. (Nagykőrös-Debrecen, 2007)
Selmeczi László: Lehel vezér kürt mondája
Selmeczi László LEHEL VEZÉR KÜRT MONDÁJA Lél (Lehel1) vezér kürt mondájáról A Magyarság Néprajza harmadik kötetében egy néhány évvel korábban megjelent tanulmánya2 alapján Solymossy Sándor foglalta össze a néprajztudomány álláspontját.3 A kalandozó seregvezér kürtjéhez kapcsolódó történet a XIV. századtól kezdve (a mondát a Képes Krónika őrizte meg számunkra) változatlan formában élt a köztudatban. 955-ben az augsburgi csatavesztést követően „Leelt és Bulchut, a jeles kapitányokat is elfogták itt és a császár elé vezették. Mikor a császár megkérdezte tőlük, miért olyan kegyetlenek a keresztényekhez, így válaszoltak: „Mi a magasságos Isten bosszúja vagyunk, ő küldött minket hozzátok ostorul, ha abbahagyjuk az üldözéseteket, akkor fogtok el és öltök meg bennünket.” Erre így szólt a császár: „Válasszatok olyan halálnemet magatoknak, amilyet akartok.” Leel válaszolt: „Hozassék ide a kürtöm, mihelyt belefújtam, majd felelek.” Odavitték neki a kürtöt és amikor nekikészült a kürtfúvásnak, közelebb lépett a császárhoz, és állítólag olyan erősen homlokon vágta a kürttel a császárt, hogy a császár meghalt ettől az egyetlen ütéstől. És így szólott hozzá: „Előttem fogsz menni és szolgám leszel a másvilágon.” Scytha4 hiedelem ugyanis, hogy azok, akiket megöltek, a másvilágon nekik fognak szolgálni. Azon nyomban megragadták és Ratisponában5 akasztófán végezték ki őket.”6 Solymossy azt állapította meg, hogy a mondának ez a végleges formája élt a XIV. század közepe táján, minden bizonnyal a köztudatban is. Érvelését a következőkkel támasztotta alá. Anonymus nem tud a mondáról, holott ő ezt a vallással nem kapcsolatos hagyományt, ha közismert lett volna, mint a magyar dicsőség egyik tanűjelét bizonyára megemlíti. Kézai Simon hun krónikájában röviden már említette a mondát, de cáfolta annak tartalmát, hitetlenkedett vele szemben. Solymossy hangsúlyozta: 1. a kürt jelenet a valóságban nem történhetett meg, ugyanis az eseményt elbeszélő egykorú külföldi krónikák nem említették; 2. Kézai tanúságtétele szerint 1250 előtt keletkezett krónikáinkban sem tettek említést róla (Kézai írásban nem találja): „hanem az a valóság és a krónikák könyveiben is meg van írva, hogy vakmerőén, káromkodva, tiszteletlenül beszéltek a császárral”; 3. a mondát a XII. századig élő ajkon sem ismerhették (Anonymusnál hiányzik, Kézai fél-kialakulóban hallotta, de nem hisz benne): 4. végső formát az csak 1150 után ölthetett. A monda három, jól elkülöníthető motívumból épült fel: a kürt jelenetből, amely mondái betoldás, Lél (Lehel) kísérő szavaiból, ti. „szolgálni fogsz engem a másvilágon” és a halálos ítéletből valamint a vezér kivégzéséből, mely utóbbi megfelel a történeti valóságnak. Lél és Bulcsú haláláról egybecseng magyar krónikák híradásaival a kortárs 1 A magyar seregvezér nevének ma használatos Lehel alakja Bonfini találmánya, aki vagy a maga korában újabban használatos „Lehel” szóval helyettesítette az eredeti „LéP’-t, vagy esetleg informátora népetimológiás okoskodásának köszönhette ezt az új kifejezést. Mindkét szónak a jelentése egyaránt „lélek, lélegzet”. 2 Solymossy S. 1929. 17-39. 3 Solymossy S., 1933-1937, III. 197-200. 4 Szkíta 5 Regensburgban 6 Képes Krónika 1966, 70-72. 339