Ujváry Zoltán (szerk.): Az Alföld vonzásában. Tanulmányok a 60 esztendős Novák László Ferenc tiszteletére - Az Arany János Múzeum közleményei 12. (Nagykőrös-Debrecen, 2007)
Veres Gábor: Asztalosok privilégiumai Északkelet-Magyarországról
Az egri bazilika makettje. Készítette Gogh János 1832-ben. D1VT. 81.23.1-5. Szabadittassék midőn Inasnak bevétettetik 2 / két Rforintot 30xrt midőn fel szabadittatik ugyan tartozik a czéhnek betenni mind össze öt Rforintot. ” A Helytartótanács fent említett szabályai a céhekbe történő bejutás irreálisan magas követelményeit korlátozták, a belépő mesterek taksáját például 30 forintban.20 Ehhez képest a Rimaszombaton szabott 12 forintos taksa elfogadható volt, igaz ezen túl a mesterek megvendégelésének költsége is jelentkezett. Gyöngyösön a taksát magasabban 15 forintban határozták meg, de a vendégül látást szigorúan megtiltották: „ ... Továbbá minden vendégeskedések és idogálások megtiltatnak nem is lészen szabad ezen Czéhnek az ollyan új Mestereket vagy ebéd vagy ital adással akár melly szin és fogás alatt terhelni. ” Nem volt ez alacsony összeg, de munkával elő lehetett teremteni. A mészárosok például 13 forintért adhatták 1777-ben rimaszombaton a „legnagyobb hízott ökörbőrnek párját választva.. ” vagy a szűcsök 10 forintért egy nagy mentét adtak „fekete szép bárány bőrrel". Ugyanakkor a mindennapi használati tárgyak körébe tartozó rimaszombati cserépedények közül az egyiccés máztalan korsó egy, míg mázas változatban öt dénárba került, de „ egy öreg mázos tál” is mindössze 25 dénár volt.21 A Helytartótanács előírása szerint olyan remek készítését kellett előírni, ami könnyen értékesíthető volt. A rimaszombati céhremekként megjelölt keretes ajtó, illetve a négy288 20 SZULOVSZKY János i. m. 223. 21 Gömör vármegye limitációja, Pelsőc 1777. BAZML lV.A.501/b.Mat.XVI. Fs. 1.190.
