Ujváry Zoltán (szerk.): Az Alföld vonzásában. Tanulmányok a 60 esztendős Novák László Ferenc tiszteletére - Az Arany János Múzeum közleményei 12. (Nagykőrös-Debrecen, 2007)
Surányi Dezső: A szilvatermesztés története
új fajták begyűjtésére és bevezetésére.149 Emiatt a kutatómunka a Kárpát-medencében is igen régi keletű, mondhatnánk egykorú magával a termesztéssel. írásos dokumentáció azonban érthetően kevés maradt fenn a régi idők szilvafajtáiról.'50 A XIX. századi kutatási tevékenységről már több ismeretünk is van. A faiskolák nagyszámú gyümölcsfajtát, köztük szilvafajtákat hozattak be külföldről. Hazai viszonyok között viselkedésüket megfigyelték, ár- és fajtajegyzékükben ismertették. A fajtagyűjtemények létesítése és értékelése azonban nem mindig üzleti szempontokra épült. Voltak, akiket a közösség érdekeinek szolgálata indított ilyen irányú tevékenységre. Csak néhány ismertebb nevet említünk: Urbanek Ferenc,151 Bazalicza Mátyás,152 Bereczki Máté,153 Entz Ferenc,154 Angyal Dezső,155 Mohácsy Mátyás156 stb., akik számos szilvafajtát népszerűsítettek - szaporítással. Bereczki (1877—1887)157 neves pomológusunk négykötetes munkájában 137 szilvafajta tulajdonságait ismerteti részletesen, s rámutat a gyümölcskísérletek fontosságára is. Megemlíti, hogy egyéni áldozatkészségből már több kísérleti gyümölcsös kert és fajtagyűjtemény létesült, ezek azonban rövidebb-hosszabb idő után megszűntek. Ugyanilyen sorsra jutott a Magyar Gazdasági Egyesület által alapított kísérleti gyümölcsös is Budán (Kamaraerdő), amit a Budai Kertészeti Tanintézet igen jól tudott hasznosítani, nagy részét meg is tudta menteni. Bereczki jól látta hazánkban is az „országos kísérleti gyümölcstelepek” felállításának szükségességét (vö. Surányi 2007).158 A Királyi Magyar Természettudományi Társulat159 növényeken és állatokon a Magyar Korona tartományaiban már 1851-től kezdve rendszeres fenológiai megfigyeléseket végeztetett. A Magyar Királyi Meteorológiai Központi Intézet évkönyveiben160 1871-től beszámolók jelentek meg a fenológiai vizsgálatokról. E két intézmény adataira támaszkodva szerkesztette meg Staub (1882)161 hazánk első növényfenológiai térképét. Ebben 17 fafaj, illetőleg cserje több évi virágzási idejének középértékeit mutatta be. A szilva virágzási idejére a Kárpát-medence 37 megfigyelési állomásán észlelt adatokat közölte. Hasonló térképet is publikált Keöpeczy-Nagy (1943)162 az egyes gyümölcsfák éscserjék között a szilvavirágzás kezdetének átlagos időpontjairól. Ezeket 1850—1930. évek közötti időszak163 megfigyeléseire alapozta. A virágzás időpontját összefüggésbe hozta a léghőmérséklet alakulásával, kiemelve az inszoláció fontosságát. Bereczki javaslata valójában csak mintegy fél évszázad múlva valósulhatott meg. A Magyar Királyi Kertészeti Tanintézetben begyűjtötték és a Kamaraerdei Törzsgyümölcsösbe megfigyelés céljából 149 Gyümölcsfajta-ismeret -és használat szerk. Soltész M. 2003. több részlete. 150 Vö. Szamota 1. Magyar oklevél-szótár 1902-1906. 151 Urbanek Ferenc (1790-1880) pomológus, nagy faiskolája volt. 152 Bazalicza Mátyás (1787-1848) neves gyümölcstermesztő és szőlész, híres faiskolás. 153 Bereczki Máté (1824-1895) híres pomológus, fajtagyüjteménye és könyve jelentős teljesítmény 154 Entz Ferenc (1805-1877) kiváló pomológus, szőlész, a kertészeti szakoktatás megalapítója. 155 Angyal Dezső (1852-1936) jeles kertész, a kertészeti felsőoktatást fejlesztő tanár, pomológus. 156 Mohácsi Mátyás (1881-1970) hírneves gyümölcskertész, a felsőoktatás kiemelkedő alakja. 157 Ld. 124. jegyzetet. 158 Surányi D.: A 140 éves kunágotai Bereczki-féle fajtagyüjtemények. Agrártört. Szemle 2007 (in press). 159 Vö. Gombocz Z.: A Kir. Magyar Term. tud. Társ. története. 160 Surányi: Staub Móric és a magyar növényténológia. II. Kárpát-medence Bioi. Szimp. 2001. 137-141. 161 Staub M.: Magyarország phaenologiai térképe. Mat. Term. tud. Köziem. 18: 1-28. 162 Keöpeczy-Nagy Z.: Gyümölcsfáink különböző fejlődési időpontjai. M. kir. Kert. Szol. Főisk. Köziem. 1943.9: 95-108. 163 Idézi: Tóth-Surányi: Szilva 1980. könyvben. 253
