Ujváry Zoltán (szerk.): Az Alföld vonzásában. Tanulmányok a 60 esztendős Novák László Ferenc tiszteletére - Az Arany János Múzeum közleményei 12. (Nagykőrös-Debrecen, 2007)
Surányi Dezső: A szilvatermesztés története
kiültettek egy 143 fajtát magába foglaló szilvagyüjteményt. Erre alapozta 1949-ben164 a Kertészeti és Szőlészeti Főiskola Gyümölcstermesztési Tanszékének a szilvafajtákra vonatkozó rendszeres és módszeres megfigyelései. A harmincas évekre esik az Országos Pomológiai Bizottsága és a Magyar Faiskolai Szövetség Intézőbizottságának működése,165 majd az ebből alakult Országos Gyümölcsfa Törzskönyvező Bizottság.166 E szervezet hívta életre az Országos Szőlő- és Gyümölcsfajta Szelekciós Felügyelőséget.167 Feladatul kapták az értékes gyümölcsfák felkutatását az országban, és azok törzskönyvezését. A megjelölt anyafákról látták el szaporítóanyaggal a faiskolákat. Ebben az időben ismertettek két új értékes hazai nemesítésű szilvafajtát, a Debreceni muskotályt és a Paczelt szilváját. Megindult Békés megyében a Besztercei szilva, s a Tiszazugban168 a Korai Besztercei szervezett klónszelektálása is. E munka lelkes szervezői a Havasi Mihályok voltak, azonban az összegyűjtött és gazdátlanul maradt értékes növényanyag elkallódott. Szervezett és módszeres szilvakutatásokról azonban csak 1950-től, a Kertészeti Kutató Intézet (továbbiakban: KKI)169 megszervezésétől kezdve beszélhetünk. A központi irányítás azonban kezdetben hiányzott, átfedésekkel dolgoztak az egyes kutatók. Ezt a MÉM Tudományos Kutatási Főosztálya megbízásából a KKI-ben készült „A gyümölcstermesztés, -feldolgozás és -tárolás korszerűsítése” című kutatási célprogram azonban megfelelően oldotta meg.170 Közvetlen a KKI megszervezése után megindult a szilvafajta felkutatás is, mégpedig törzsfa-kijelölésekkel, begyűjtésekkel, majd a fajtagyűjtemények létesítésével. Érden valaha mintegy 700, Cegléden 500, Fertődön 150 szilvafajtát és -kiónt ültettek ki értékelésre.171 A fajtaszám állandóan változott, mivel bizonyos idő után, a gazdaságilag csekély értékű fajták további megfigyelését megszűntetik s kivágták vagy kipusztultak azok, de ugyanakkor újabb fajták be is kerültek a gyűjteményekbe. A Besztercei szilva minőségének javítására a KKI 1958-1964 között meghirdetette az országos Besztercei szilva versenyt Tóth Elek irányításával.172 A beküldött 491 mintából 78 klón begyűjtésre alkalmasnak bizonyult, a külföldről beszerzett 25 klónnal együtt,173 ezek előbb központi klóngyűjteménybe, később - legalábbis részben - vidéki kutatóintézeti gyűjteményekbe vagy összehasonlító kísérletekbe kerültek. A termőképesség fokozása céljából indult meg az Olasz kék, a Sermina és a Zöld ringló szelektálása 1960-ban.174 A Korai Besztercei szelektálása a Tisza mentén három évig folyt.175 Ezalatt 50 kiónja (Tv. kiónok) került a fajtagyűjteménybe telepítették be, előbb Érdre, amelynek következő „nemzedéke”, illetve leszaporítása is Cegléden történt meg.176 164 Probocskai E. szóbeli közlése (1981). 165 Mohácsy M.: Adatok a kertészet és ágai történetéhez 1954.1. 250-254. (44.222 sz. kézirat). 166 I. m. I. 432-436. 167 Kapás S.: Növényfajták és növénynemesítők. 1997. 297-301. és 322-326. 168 Harsányi J.: Szilva. 202-203. In: Gyümölcsfajtáink - Gyakorlati pomológia szer. Tomcsányi P. és Surányi D. - Erdős Z.: Szilva. 268. In: Gyümölcsfajta-ismeret... 2003.-ban. 169 Tóth-Surányi: Szilva. 1980. 117. 170 Uo. 117-118. 171 Uo. 118. 172 Uo. 118. 173 Uo. 117-118. 174 Uo. 117. 175 Uo. 118. 176 Surányi D.: Gyümölcsöző sokféleség. 2002. 254
