Ujváry Zoltán (szerk.): Az Alföld vonzásában. Tanulmányok a 60 esztendős Novák László Ferenc tiszteletére - Az Arany János Múzeum közleményei 12. (Nagykőrös-Debrecen, 2007)
Surányi Dezső: A szilvatermesztés története
Az aszalt szilva táplálkozási jelentőségét Dioszkoridész és Galénosz'01 különösképp hangsúlyozták, velük azonos nézetet vall Lippay108 is. Szárított leveléből („folia Senae”?) hideglelés elleni tea és szájöblítő szer főzhető; az édes szilva hasmenést okoz, a savanyú szilva pedig a hasmenést megszünteti. A mézga nemcsak a hangyákat űzi el, hanem az ecetes mézga eltünteti az arcról a szeplőt is. „Ha abból kifolyó macskamézet borban megfőzik és azt isszák, a követ megtöri az emberben.” A Besztercei szilva A Dobzó szilva, a cseresznyeszilva- és a kökényszilva-fajták, valamint a kökény felhasználása többnyire egycélú volt. I. Apafi Mihály fejedelem107 108 109 kincstári birtok kimutatása (XVII. sz.) szerint a szamosújvári, kővári, fogarasi és porumbáki uradalom 33 köböl (kb. 40 mázsa!) kökényaszalványt köteles befizetni a kincstárnak. Különlegesen értékes volt már ekkor a Besztercei szilvajóval értékesebb volt a kökénynél. A gyümölcs zamatos; frissen, feldolgozva, aszalva, kifőzve egyaránt kedvelt gyümölcs lett a XVI. században. A Besztercei szilva első oklevélbeli előfordulása 1552-re110 datálható: „Una libra primi Besztercei...", 1554-ben111 pedig ez olvasható: „... vettek Besztercei szilvát”, 1558- ban112 113 az aszalt szilva említése is értékes kultúrtörténeti adat. Plinius113 szerint a damascena szilva Szíriából érkezett Rómába. Hozzánk balkáni közvetítéssel jutott, elsőként a Szerémségben, majd Erdélyben kezdték tenneszteni. A XV. század a hazai szilvatermesztés igazi kezdete. Merész fantáziával állítható csupán, hogy II. András király hozta a Damaszkuszi szilvát a Szentföldről (Veszelszki 1798),114 akárcsak az is kétséges, hogy a német lovagok (Gesner,"5 116 Valerius Cordus116 véleménye), valamint a honfoglaló magyarok (Koch 1869)117 nyeregtáskájában már volt Besztercei szilvának a magjából. Megjegyzendő, hogy a Zöld ringló és Ageni szilva „őse” hasonlóan került francia földre. Az a tény, hogy a Besztercei szilva a XVI. században nagyon kedvelt csemegévé vált, aszalványát kedvelték, egyaránt dicsérte Valerius Cordus,118 119 120 Matthiolus"9 és Tabernaemontanus'20 is. íze alapján a Besztercei szilva aszalvány vetekedett a Damaszkuszi szilvával, elképzelhető, hogy fő fajtánk mégis belőle alakult ki... Hosszú ideig alig foglalkoztak a Besztercei szilva termesztési problémájával, közel 300 év alatt a fajta fokozatosan leromlott, a gyümölcs elaprósodott, nagyon hajlamos lett alternanciára, azaz termésingadozásra. Úgy tűnik, a minimális igények (aszalvány) nem ösztönözték a nemesítői munkát, ez is szerepet játszhatott a fajta fokozatos elértéktelene-107 Vö. Rapaics 1940. 126-128. és Surányi 1985. 105. 108 I. m. Lippay 1667. 179-180. 109 Bornemissza Anna Gazd. naplói (1667-1690), in: A szenvedelmes kertész... 179-182. 110 Szamota 1.: Magyar oklevél-szótár 1902-1906. 71. 111 Uo. 71. 112 Uo. 71. 113 C. Plinius S., idézi V. Hehn: Kulturpflanzen... 1877. 333. és Surányi 1985. 100. 114 Veszelszki A.: A növevény plánták országából... 1798., idézi Surányi: A szenvedelmes... 147-148. 115 K. Gesner: Horti Germaniae. 1561., idézi Rapaics 127. 116 Valerius Cordus: Historia plantarum. 1561., idézi többször Rapaics 1940. 117 Koch munkáját idézi Rapaics 1940. 122-123., 132. és Tóth-Surányi 1980. 113. 118 1. m. V.Cordus-t idézi Rapaics 126. 119 P. Matthiolus: Commentarii in sex libris...de Ars Media. 1554., idézi: Rapaics 127. 120 Tabernaemontanus, idézi Surányi 1985., idézi Surányi 1985. 103. 250
