Ujváry Zoltán (szerk.): Az Alföld vonzásában. Tanulmányok a 60 esztendős Novák László Ferenc tiszteletére - Az Arany János Múzeum közleményei 12. (Nagykőrös-Debrecen, 2007)
Surányi Dezső: A szilvatermesztés története
Surányi Dezső A SZILVATERMESZTÉS TÖRTÉNETE A szilva legalább 5000 éves kultúrnövényünk.1 E gazdasági faj különböző botanikai fajok együttese, s első szelektált vagy termesztett változatai feltehetően a Földközi-tenger keleti mellékén, s talán a Közel-Keleten alakultak ki, vagyis nem a domestica-Щ keletkezési centrumában.2 Nevezetes területnek tekintik a botanikusok Szíriát, Perzsiát, Örményországot, Törökországot és Görögországot, ugyanis a kökény és a cseresznyeszilva areája e helyütt egybeesik.3 Minden faj eredetkutatása esetén kiemelkedő jelentőségű információ, hogy a kérdéses növény neve a legősibb hagyományban, főleg a nyelvemlékekben s valamely nép mitológiájában megtalálható-e. A kökény areája hatalmas területet ölel fel, így ennek a domesztikáció helyszínének bizonyításában nincs perdöntő jelentősége. Viszont a cseresznyeszilva areája sokkal kisebb, ez már jobban segítheti a szilvafajok kialakulásának területi behatárolását (Faust és Surányi 1999).4 Értékes adatok találhatók egyes mitológiákban, így a görögökében is, pl. Gérüón történetében. Héraklész tizedik feladatát csak úgy tudta elvégezni, hogy a marhapásztort, Gérüónt megölte. Véréből érdekes fa sarjadt: a gyümölcs alakra, mint a cseresznye, de magja inkább a kökényéhez hasonlított.5 6 Akár cseresznyeszilva, akár ringlóféle (esetleg nagy gyümölcsű kökény) is volt, - a szilvafaj kialakulásának érdekes, mitológiai homályba mutató mozzanata. Az európai szilvák legelső írásos bizonyítéka Arkhilokhosz Polluxábanb olvasható (Kr. e. 7. sz.); mintegy száz évvel későbbi Hippónax (Kr. e. 6. sz. közepe) fragmentje,7 a náluk használatos szó: brabüla. Valószínű, hogy kökényszilvát is jelent a brabüla, ugyanis Szeleukosz a kokkumélát8 is használja művében, a kokkuméla finom (szilva) gyümölcs az ókori szerzők szerint. E szónál ugyan jelentésváltozás következett be, ti. ma a sárgabarack görög neve, mint a zerdzeli esetében,9 ugyanis sárga és apró cseresznyeszilvát, valamint tengeribarackot egyaránt jelent az ukrán szó. A rhodosziak a hellenisztikus korban ugyancsak használták a brabüla kifejezést,10 s épp e szigeten folyt a legnagyobb méretű kökényszilva termesztés az ókorban.11' 1 U. P. Hedrick: The plums of New York. 1911.39., Tóth E. és Surányi Szilva 1980. 100. 2 Terpó A.: Gyümölcstermő növényein rendszertana és földrajza. In: A gyümölcstermesztés alapjai szerk. Gyúró F. 1974. 188-190. 3 Surányi D.: Szilva 2006. 28. 4 M. Faust and D. Surányi: Origin and dissemination of plums. Hort. Rev. New York 1999. 188., Tóth-Surányi 101. 5 R. Graves: Görök mítoszok II. köt. 1970. 206. 6 Arkhil. Pollux 1,232. cit. V. Hehn:Kulturplanzen und Haustiere... 1877. 333. 7 Hipp. Fragm. 81. cit. V. Hehn 333. 8 Szeleuk. Gloss, cit. V. Hehn 334. 9 Nyújtó F. és Surányi D.: Kajszi 1981. 57. 10 V. Hehn 334. 11 Uo. 333-335. és Faust-Surányi 188-190. 241
