Ujváry Zoltán (szerk.): Az Alföld vonzásában. Tanulmányok a 60 esztendős Novák László Ferenc tiszteletére - Az Arany János Múzeum közleményei 12. (Nagykőrös-Debrecen, 2007)

Gyöngyössy Márton: Magyar vonatkozások egy kora újkori török aranypénzleletben

be.7 A másik jelentős isztambuli éremgyűjtemény, a Yapi Kredi Bank kollekciója a legutóbb megjelentetett aranykatalógus adatai szerint nem rendelkezik magyar aranyforintokkal.8 Hasonlóképpen nincs magyar arany az ankarai Anatóliai Civilizációk Múzeuma anyagában sem.9 A numizmatikai gyűjtemények alapján azt kell megállapítanunk, hogy a Laleli városrészben napvilágra került lelet magyar aranyainak összetétele sokkal színesebb, mint a jelentősebb törökországi muzeális köz- és magángyűjtemények törzsanyagáé.

A történelmi Magyarország területéről négy leletet állíthatunk párhuzamba az isztambuli kincslelettel. A gombosi (Bogojevo, Szerbia - Montenegró) záródása az 1514-es évre, a lepavinai leleté 1516 előttre, a nagyszékelyié 1520-ra, végül a rábacsécsényié pedig 1529-re tehető.10 Ezen kései Jagelló- illetve korai Habsburg-korban elrejtett kincsleletek közös tulajdonsága, hogy mind Mátyás, mind pedig II. Ulászló aranyai viszonylag szép számmal bukkannak föl. A korábbi kibocsátók (Zsigmond, I. Ulászló, V. László) egyes veretei kisebb arányban, de egyaránt megjelennek a lepavinai, a nagyszékelyi és a rábacsécsényi leletekben is. A gombosi lelet ebből a szempontból kivételesnek tűnik, a nagyobb Mátyás kori pénzösszességet néhány II. Ulászló-arany színesíti. Mindenképpen meg kell jegyezni, hogy a pénztípusok alapján a lepavinai kincs gyűjtője is elsősorban Mátyás uralma idején szedte össze vagyonát. Összességében megállapíthatjuk, hogy az isztambuli lelet magyar részének belső arányai nagyon hasonlítanak a korabeli magyarországi aranyleletek, azaz a középkor végi Magyarország aranypénz-forgalmának összetételéhez.

A lelet tulajdonosában (elrejtőjében) az 1526-os magyarországi hadjárat egyik részvevőjét kell keresnünk, minden bizonnyal tehetősebb katonatisztet. Isztambul Laleli nevű városrésze ugyanis korszakunkban komoly közigazgatási, gazdasági és hadászati jelentőséggel bírt. A város korabeli központja az egykori Forum Tauri-шХ fölépített szultáni palota (Eski Saray) volt, ettől délre helyezték el a szultáni pénzverdét (Darpháne), tovább, nyugatra, a régi főúttól délre a janicsárcsapatok és az újoncok (Acemoglan) szállásait találhatjuk. A palotától keletre épült föl 1455-1461 között a nagy bazár (Bedestan).

7 REGUNG 1929, 249.

8 SENTÜRK-ÖZPALABIYIKLAR 2005.

9 Az ankarai éremgyűjtemény összetételével kapcsolatos adatért Tahsin Saatpt régészt (Anadolu Medeniyetleri Müzesi) illeti a baráti köszönet.

10 Gombos (Magyar Nemzeti Múzeum, Éremtár [a továbbiakban: MNM ÉT]: 639/1904), Lepavina (MNM ÉT: 220/1885), Nagyszékely (MNM ÉT: 283/1894), Rábacsécsény (MNM ÉT: 863-05-2/1955, Numizmatikai Közlöny 60-61 (1961-1962) 94.)

18